Az Origo hírportál értesülései szerint a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával jövőre 50-100 milliárd forint bevételt remél a kormány. Az értesülések szerint, hogy pontosan milyen pénzügyi műveletek után és mekkora adót kellene fizetni, az is a kormányülésen kristályosodhat ki. A hírportál információi szerint a bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, a sárga csekken történő befizetések, csoportos beszedési megbízás után kellene fizetni a tranzakciós adót.
Az NGM még nem tud tájékoztatás adni
Az NGM az MTI kérdésére, hogy szerepelt-e a tranzakciós adó a kormány szerdai ülésén, illetve, hogy mikor vezetnék be és mekkora bevételt várnak az intézkedéstől, azt válaszolta, hogy a kormány döntése előtt nem tudnak részletes tájékoztatást adni.
A kormány nemrég azt közölte: április 15. és 30. között nyújtja be az aktualizált konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium holnapján lesz nyilvános. Ezek az intézkedések ahhoz kellenek, hogy a kormány végre tudja hajtani a Brüsszel által évárt 140-150 milliárdos kiigazítást.
Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára a tranzakciós adóval kapcsolatban elmondta, hogy még nem kezdődtek egyeztetések. Kovács Levente kiemelte: a kormány és a bankszövetség decemberi megállapodása alapján minden, a bankokra vonatkozó adóváltoztatást szakmai egyeztetéseknek kell megelőzniük. Hozzátette: a tranzakciós adó esetleges bevezetése kapcsán a bankszektor természetes alapfeltételnek tekinti, hogy minden most létező bankadót azonnal kivezessenek.
A főtitkár véleménye szerint a magyar és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddig bevezetett bankadók visszafogták a reálszféra hitelezését, így kontraproduktívnak bizonyultak. Ezért csak olyan típusú és mértékű bankadót szabad bevezetni, ami nem gátolja a jövőbeli hitelezési aktivitást és a gazdasági növekedést - mondta Kovács Levente. A bankszövetség úgy látja, hogy a pénzforgalmi tranzakciós adótípus újszerűsége miatt a gazdaságra gyakorolt hatások előzetes megismerése érdekében részletes hatásvizsgálat szükséges, hozzáfűzte, hogy az Európai Unió is hatásvizsgálatot végzett, amikor terítékre került a tőkemozgások megadóztatása, az úgynevezett Tobin-adó.
Nem tűnik megszorításnak azonban mégis az
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője - megjegyezve, hogy csak értesülésekről van szó - üdvösebbnek tartaná, ha az április második felében esedékes konvergenciaprogramban hangsúlyosabbak lennének a kiadáscsökkentő intézkedések. Véleménye szerint egy ilyen adó nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálná - mondta, utalva a bankok mérsékelt hitelezési aktivitására. Kétségesnek nevezte, hogy egy hasonló elképzelés hogyan hatna az IMF/EU-tárgyalások előtt, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek strukturális, kiadáscsökkentő intézkedéseket várnak.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a nem szokványos gazdaságpolitikai lépések közé sorolna egy ilyen kivetésű adónemet, amelyek, mint mondta, nem szoktak pozitív visszhangra találni. Annak a feladatnak azonban, hogy a kormány úgy szorítson meg, hogy az ne tűnjön megszorításnak, megfelelne egy ilyen intézkedés - tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor: minél több kiadáscsökkentő lépést tartalmaz a konvergenciaprogram, annál pozitívabb lehet annak megítélése.
A végeredmény hivatalossá vált.
