Árupiaci alapok: az év befektetése, vagy kollektív öngyilkosság?

Nagyon rossz évük volt tavaly az árupiaci termékeknek, legalábbis a termelők vagy készletekkel, vételekkel rendelkező befektetők oldaláról, hiszen a felhasználók, fogyasztók (és az eladási pozícióban levő spekulánsok) nyilván örülnek az olcsóságnak.

A legtöbb árutőzsdei termék ára erősen esett, a Brent kőolajé például 30, az aranyé 11, az ezüsté 14, a rézé 25, a kukoricáé 13, a búzáé 22 százalékkal. A két kávéfajta pedig 20 és 26 százalékkal lett olcsóbb. (A Stooq.com adatai szerint, a január 4-ig eltelt egy év alatt.) Kivételek a kakaó, a cukor, a gyapot és a rizs, de ezek sem drágultak tíz százaléknál jobban.

Jó pár éve hanyatlanak

Magyarországon öt nyílt végű, folyamatosan megvásárolható árupiai alap működik (ezen kívül vannak még tőkevédett alapok is, amelyek profilja árupiaci, de ezekről majd máskor). A legtöbbjüket még régen, 2006-2009-ben indították, alighanem olyankor, amikor az árupiacok vagy egy részük éppen szépen emelkedett és sokan olajat vagy aranyat akartak vásárolni.

Ezen alapok hozamát mutatja táblázatunk 2015-re, valamint három és öt évre visszamenőleg is. Az eredmények nagy átlagban vastagon negatívak, ami egyáltalán nem meglepetés, mert az árupiaci termékek lejtmenete évek óta tart (különböző cikkeknél különböző ideje, de nagyjából 2010-2011 óta). Szakemberek szerint egy sok éves árupiaci ciklus lefelé tartó szakaszában van a világgazdaság.

Csupa kakukktojás

A listán szereplő alapok azonban nagyon különbözőek, bizonyos szempontból mindegyik kakukktojás, mindegyik befektetési politikája teljesen más. Ezért, valamint az alapok kis száma miatt nem is érdemes hozam szerint összehasonlításokat tenni, sorrendet felállítani, mind egyedi esetek.

Az egyik csak aranyat és aranybánya-részvényeket vesz (lásd keretes cikkünket a végén), a másik árupiaci indexet követ. A harmadik kihagyja a mezőgazdasági termékeket és marad a fémeknél, energiahordozóknál. De leginkább az OTP alapja kakukktojás, amely árupiaci alap is és abszolút hozamú alap is egyben.

Nyersanyagot vegyünk vagy bányát?

Ennek a lényege pedig a shortolás, a határidős eladás, amivel eső árfolyamokon is tud nyerni származékos műveletekkel. Ennek igen nagy jelentősége lehetett abban, hogy az alap jelentős pozitív hozamot ért el tavaly.

Abban is különbözhet egymástó árupiaci alap és árupiaci alap, hogy csak nyersanyagokat vesz, vagy nyersanyaggal foglalkozó vállalatok részvényeit is. Az aranybányák árfolyama például az aranyét jelentősen meghaladóan esett az utóbbi években, de emelkedés esetén is túlszárnyalhatják a részvények a fémet. (Lásd korábbi cikkünket.)

Mindig jövőre jön a fellendülés?

De nagymértékben el is válhat egymástól a mozgásuk, például a kitermelési költségek nagyobb változása miatt, a főbb kitermelőknél fellépő politikai feszültségek, sztrájkok következtében, vagy a környezetvédelmi előírások szigorodása kapcsán.

A hozamok tálalásával nem akarjuk azt mondani, hogy nem érdemes árupiaci termékekbe fektetni, és az ellenkezőjét sem. Az árupiacon hosszú, több vagy sok éves ciklusok figyelhetők meg, most egy lefelé tartó ciklusban vagyunk. Ha ennek vége, lehet, hogy több éven keresztül emelkedni fognak az árak, és nagyon sokat fognak rajta keresni, akik éppen árupiaci termékekkel vagy részvényekkel rendelkeznek.

Sokan erre az évre jósolják az olaj vagy az arany, ezüst trendjének megfordulását, az árak tartósabb emelkedését, de mások ezt már 2015-re is megjósolták. Mi sem tudjuk, de az biztos, sokkal jobb befektetésnek tűnik hosszabb távra most 34 dolláron olajat venni, mint 100 dolláron, vagy most aranybányákat vásárolni, mint évekkel korábban négyszer-ötször ekkora részvényárak mellett.

(Az abszolút hozamú alapok tavalyi teljesítményéről itt írtunk.)