Rengeteg két számjegyű hozamról maradtál le tavaly

Nyugodtan nevezhetjük a részvények évének a tavalyit, miután nagyítóval kell olyan tőzsdeindexet keresni, amelynek értéke nem emelkedett. A legtöbb növekedése két számjegyű volt, sőt a legjobbak 35-50 százalékkal is tudtak menni. (Lásd az első táblázatot.)

Mit csináltak ilyen helyzetben a magyarországi részvényalapok? Szépen növekedtek, ahogy azt illett. Közel száz nyilvános részvényalap van az országban, ezeknek 134 olyan befektetésijegy-sorozata, amelyek legalább egy éve léteznek. Ezek közül pedig csak kettő hozama volt negatív. (Lásd a második táblázatot a cikk végén.)

Ennek is az oka túlnyomó részben a lengyel részvénypiac lehet, amelynek vezető, WIG20-as indexe 0,8 százalékkal csökkent tavaly. (Az okokról lásd a cikk végét.) Így a lista végén két lengyel részvényekre specializálódott alap van. Meg egy olyan, amely közép-kelet-európai ugyan, de vélhetően felülsúlyozta a lengyeleket.

Főleg az indexeket követték

Emellett mindössze nyolc olyan alap volt, amelyek hozama egy számjegyű, a legtöbb tehát elérte a tíz százalékot. A 134 befektetésijegy-sorozat átlaga sem rossz, 21,3 százalék. Ez a jelenlegi kamatviszonyok mellett nagyon kedvező, mindenfajta állampapírt bőven túlszárnyal. Ezúttal kár, hogy a magyar lakosság hagyományosan nagyon tartózkodó a részvényekkel szemben, csak kevesen fektetnek ebbe az eszközosztályba. Persze tőzsdei lejtmenet esetén majd sokan örülni fognak ugyanennek.

Egyébként az figyelhető meg, hogy a legtöbb, valamely régióra szakosodott alap az adott terület irányadó indexéhez hasonlóan teljesített. Vagyis az aktívan kezelt, a részvények között saját menedzseri döntésük szerint válogató alapok is viszonylag követték a piacot. (A részvények erős együttmozgása az indexekkel a passzív alapok népszerűsége miatt egyébként világjelenség.)

35-50 százalékos hozamok

Például az orosz részvénypiac dollárban (RTS index) 42,5 százalékot hozott, a legjobb orosz részvényalapok pedig 47-50 százalékot. Mivel a forint is gyengült 2,6 százalékkal, és a dollár is erősödött az euróhoz képest (1,3 százalékkal), ami szintén segített, körülbelül kijön a matek. Az orosz alapok majdnem pontosan az indexet hozták, pár százalékkal túlteljesítették azt.

A román alap majdnem pont a bukaresti BET index 35 százalékos emelkedését hozta, az amerikai részvényalapok egy része pedig megközelítette a Nasdaq Composite index hasonlóan káprázatos teljesítményét. Az amerikai részvénypiac egyébként szektoronként nagy különbségeket mutat, a technológiai papírok voltak elöl tavaly.

Elégedettek lehetnek

Összességében a legtöbb alap tulajdonosai elégedettek lehetnek. Már azzal is egyébként, ha alapjuk csak megközelítette az adott piac indexét. Az alapoknak ugyanis vannak költségeik, legalább évi 2-3 százalék. Hasonló levonásokat az indexek nem tartalmaznak, azok mindig “bruttó”, elméleti teljesítményt mutatnak.

(A brókerjutalékok, számlavezetési díjak miatt nulla költséggel nemigen lehet kijönni a részvénypiacon közvetlen részvényvásárlással sem. Bár egyes fintech-cégek kísérleteznek hasonlóval, nulla költségű részvényvásárlással. Ott meg kérdéses lehet a befektetések biztonsága, a befektető-védelem.)

A hosszabb távú kép

Csakhogy a tavalyi szép részvénypiaci hozamok egy része abból származik, hogy előtte, 2018 végén jól lezuhantak a részvényárak. Aki a hosszabb távú képre kíváncsi valamely alapnál, táblázatunkban három és öt éves hozamokat is talál. Általában azok is kedvezőek, ha nem is annyira, mint az egy éves.

A három éves hozamok átlaga 7,4, az öt éveseké 6,8 százalék éves szinten. Az alapoknak így végül a működési költségek levonása után is sikerült az állampapírokat túlszárnyalni. Például 2018 végén csak 2,5 százalék volt egy egy éves lakossági állampapír hozama, 2016 végén 2,25, de 2013 végén is csak 3,75 százalék. Inflációkövető magyar államkötvényekkel többnyire 3,0-4,5 százalék közötti forintkamatokat lehetett elérni az utóbbi öt évben.

Mi sújtja ennyire a lengyeleket?

A gazdaság növekedési sikertörténet, mégis 2019 egyik legrosszabbul teljesítő részvénypiaca volt a lengyel – állapította meg a Bloomberg is decemberben. Ez a helyi bankok és közszolgáltatók részvényeire nehezedő eladási nyomás miatt volt.

A bankpapírok azért estek, mert egy olyasfajta politikai elhatározás született, ami a magyar devizahitelek forintosításához hasonlít. A közszolgáltató-szektorban pedig a kormány a gyengébb cégek veszteségeit az erősebbek forrásaiból szeretné finanszírozni. Eközben az ország áramellátásának nagy része különösen szennyező szénerőműveken alapul. De az egész tőzsde válságban van Varsóban, ami a tőzsdei kivezetések magas és a bevezetések alacsony számán is látszik.

Az abszolút hozamú alapokról itt írtunk: Shortolni vagy nem shortolni?