4p
Ami a költségvetés kiadásait akár több száz milliárd forinttal mérsékelné – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. Az nem tartja jó ötletnek, hogy a büdzsé kizárólag belföldről finanszírozza magát, mivel a mélyponton lévő kockázati felárunk miatt a külföldi forrásbevonás most jóval olcsóbb.

Tényadatokkal támasztja alá az IMF az egyik leglényegesebb megállapítását, miszerint a MÁP Plusz többe kerül a költségvetésnek, mint a külső forrásbevonás. Bár az idei év megtakarítási üdvöskéjének számító új állampapír induló kamata évi 3,5 százalék, az ötéves átlaghozama 4,95 százalék. Ezzel szemben az ötéves állampapír-referenciahozam június közepe és szeptember között mindössze 1 százalék volt. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2025/C – tehát valamivel több mint öt év múlva lejáró – sorozatának referenciahozama jelenleg évi 1,13 százalék.

Az Orbán-kormány az utóbbi időben nem bocsátott ki eurókötvényt, mivel a célja, hogy Magyarország önfinanszírozóvá váljon, azaz az államkassza idővel már csak belföldről vonjon be forrást. Pedig az egy állam kockázatát, azaz a csődjének valószínűségét kifejező ötéves CDS-felár alapján ez olcsóbb lenne. Magyarország CDS-felára ugyanis kétségtelenül alacsony, az jelenleg a worldgovernmentbonds.com adatai szerint 85,59 pont. Csak érzékeltetésül: 2012 elején ez az érték 700 pont felett volt, az volt az eddigi csúcs.

Jelentős többletkiadás

Egyes piaci elemzők szerint a MÁP Plusz iránti keresletet alacsonyabb, akár 3 százalékos hozamígérettel is fenn lehetne tartani – osztják meg a jelentésük elkészítése során szerzett tapasztalataikat az IMF szakértői. Kiszámolva, hogy ha 3 százalékos hozammal értékesítette volna az ÁKK a szuperkötvényeket a harmadik negyedévben, akkor az államkassza kamatkiadása 41 milliárd forinttal – ez a GDP 0,1 százaléka – kevesebb lehetne.

További megállapítás, hogy amennyiben a mostani jelentős, közel 4 százalékpontos különbség fennmaradna a MÁP Plusz hozama és a referenciahozamok között, és azt feltételezzük, hogy az a kormányzati cél, miszerint a 2018 végén még 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-állomány 2023 végére 11 ezer milliárdra nő, úgy teljesül, hogy az állomány felét a MÁP Plusz teszi ki, akkor ez már a GDP majdnem fél százalékának megfelelő, azaz mostani értéken 200 milliárdos többletkiadást jelentene a büdzsének. Márpedig Varga Mihály pénzügyminiszter legutóbbi tájékoztatása szerint már több mint 2800 milliárd forint értékben talált gazdára a MÁP Plusz.

Elszívó hatások

Egyéb fontos hatásai is vannak a szuperkötvények kiugró kamatozásának. Ezek egyikeként említi a Valutaalap jelentése, hogy a drágább állampapírok növelhetik a bankok forrásbevonási költségeit is, aminek következtében a hitelek is megdrágulhatnak, ami már – tehetjük hozzá – a gazdasági növekedés egyik letéteményesét, a lakossági fogyasztást vetheti vissza. A hitelkamatok növekedésére az IMF is kitér. Igaz, ez inkább csak elméleti veszély, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy a betétállomány jelenleg sokkal nagyobb, mint amit a bankok ki tudnak hitelezni.

Emellett a Valutaalap azt a már idehaza szinte naponta felbukkanó kritikát is megfogalmazza, miszerint a MÁP Plusz forráselszívó hatása alapvetően a középosztály ingatlanvásárlásait foghatja vissza. Ez nem annyira lehet jellemző a tehetősebbekre, ők inkább a kockázatosabb befektetésekből csoportosíthatják át a pénzeiket a gyakorlatilag rizikómentes szuperkötvénybe.

A magasabb MÁP Plusz-kiadások értelemszerűen növelik a költségvetési deficitet, igaz, a futamidő növekedése rövid távon csökkentően hathat az állampapírok törlesztésének finanszírozási szükségletére – hívja fel a figyelmet az IMF. A lakossági állampapírok éves átlagos hátralévő futamideje a MÁP Plusz megjelenésével 18-ról 30 hónapra nőtt.

A külföldről sem kéne lemondani

Az IMF-nél úgy vélik, az államadósság-kezelésnek reagálnia kellene a változó piaci feltételekre. Ennek jó példajaként hozzák fel az ÁKK 2019 októberi döntését, miszerint november elejétől alacsonyabb kamatokkal értékesítik a lakossági állampapírokat, egyúttal 2020-tól csökkentik a bankoknak fizetett forgalmazói jutalékot. A piaci feltételek változásával azonban a MÁP Plusz kondíciói – az árazástól, a futamidőn át az értékesítési csatornákig – is felülvizsgálatra szorulhatnak a Valutaalap szerint. Ennek során illene nagyobb súlyt helyezni a MÁP Plusz mellett alternatív hazai forrásbevonási formákra, mint ahogy arra is, hogy Magyarország ismét megjelenjen a nemzetközi piacokon – olvasható az IMF jelentésében.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Befektetés Gyémántbiznisz földi halandóknak?
Privátbankár.hu | 2020. február 19. 13:39
Már a standokon a Piac & Profit legfrissebb száma! Gyémánt, mint alternatív befektetési forma? Erről és számos más érdekes témáról olvashat a februári lapban. Körbejártuk a magánegészségügy kérdéseit, beszélgettünk az Erste Bank vezérigazgatójával, írtunk a kiberbiztonságról, de olvashat a Nemzetközi Beruházási Bankról is a magazinban.
Befektetés Az MNB 5 millióra bírságolta a 4iG-t a lefújt T-Systems-ügylet kapcsán
Privátbankár.hu | 2020. január 23. 08:37
A bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, emellett a T-Systems anyacégével, a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben is hozott intézkedést az MNB.
Befektetés Megtudtuk, mennyi vagyona van a Pallas Athéné alapítványoknak
Privátbankár.hu | 2020. január 22. 13:33
A legfrissebb kimutatás szerint 274,8 milliárd forintra nőtt a vagyon, ebből 8,8 milliárd még mindig bankbetétben van.
Befektetés Holnap reggel sokan maradhatnak hoppon a bankjegykiadó automatáknál
Baka F. Zoltán | 2019. október 31. 14:18
Holnap lejár a banki azonosítás határideje, bajba kerülhet, aki ezt elmulasztja. Sok nyugdíjas és a külföldön élők is a veszélyeztetettek körébe tartoznak. Az első határidő idén június 26 volt, de mivel az érintettek egy nagyon jelentős hányada - több százezer magánszemély, illetve vállalkozás - késlekedett a procedúrával, a kormány úgy döntött, hogy október 31-ig meghosszabbítja az eredeti határidőt.
Befektetés Sikeres volt az Opus Global Nyrt. kötvényaukciója
Privátbankár.hu | 2019. október 25. 17:10
A teljes tervezett mennyiségben lejegyezték a befektetési holding értékpapírjait.
Befektetés Áramhálózattal bővít az Opus, megveszi a Titászt
Privátbankár.hu | 2019. október 4. 14:05
Áramhálózattal bővítheti stratégiai portfólióját az Opus befektetési holding, miután megveszi a Titász 100 százalékos részvénycsomagját.
Befektetés Nyár végére csúszhat a nyugdíjkötvény kibocsátása
Csabai Károly | 2019. április 2. 06:00
Javában folyik a munka a kormányzati színfalak mögött annak érdekében, hogy megvalósuljon a Varga Mihály által 2018 végén megjelölt cél: a január végén közel 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-tulajdon öt év alatt megduplázódjon. A jelet a pénzügyminiszter tavaly novemberben adta meg, bejelentve egy újfajta, nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapír kibocsátását.
Befektetés Tőkét vontak ki a Skálából a tulajdonosok
Privátbankár.hu | 2019. január 21. 17:01
Az egykori patinás üzletlánc jogutódjának számító ingatlanbefektető cég 180 millió forinttal, 540 millióra szállította le az alaptőkéjét.
Befektetés Már közel ötezer milliárdot kezelnek a hazai privátbankárok
Privátbankár.hu | 2019. január 15. 11:55
Több mint 43 ezer magánszemély összességében immár csaknem 5 ezermilliárd forintos vagyonát fialtatta 2018 végén a 16 hazai privátbankári szolgáltatónál.
Befektetés 10 merész jóslat 2019-re: ha ezek bejönnek, leeshet az állunk
Privátbankár.hu | 2019. január 8. 20:20
A K&H befektetési szakembereinek összeállításából kiderül, melyek azok a gazdasági események, amelyek bekövetkezése ugyan meglepetésként érné a piacokat, mégsem zárhatók ki teljesen. Ha pedig mégis megtörténnek, igen komoly hatásuk lehet, így érdemes a befektetőknek ezekről is tájékozódni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG