A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly az alkalmazásban állók nettó keresete, a családi kedvezmények hatásával együtt 9,9 százalékkal emelkedtek 2010-hez képest. A keresetek vásárlóértéke, azaz a reálbérek 3,9 százalékos éves infláció mellett így 5,8 százalékkal emelkedtek. A korábbi adatok szerint a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül a munkavállalók 2,4 százalékos reálbér emelkedéssel szembesülhettek 2011-ben.
Sikerről beszél az NGM, nézzünk a számok mögé!
A legmagasabb 23,6 százalékos korrigált nettókereset-növekedés a 3 illetve annál több gyermekes családoknál jelentkezett, ahol a reálbérek 19 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Azokban a háztartásokban, ahol nem volt eltartott gyermek a reálbérek mindössze 1,3 százalékkal emelkedtek meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokkal kapcsolatban úgy véli, hogy azok az egykulcsos adórendszer sikerességét bizonyítják.
A szakértő úgy véli, hogy az egykulcsos adórendszer valóban átrendezi a jövedelmeket, a gyerekes munkavállalók jövedelmi helyzete sokkal jobban javult, míg a gyermektelenek és az alacsonyabb jövedelműek esetén a reálpozíció nem mutatott javulást.
| Eltartott gyermekek száma | Nettó átlagkereset | Reálkereset |
| Nincs eltartott gyermek | 5,3 | 1,3 |
| 1 gyermek | 10,5 | 6,4 |
| 2 gyermek | 16,3 | 12 |
| 3 vagy annál több gyermek | 23,6 | 19 |
| Nemzetgazdaság összesen | 9,9 | 5,8 |
Vámosi Nagy Szabolcs kiemelte, hogy a 3 vagy annál több gyermekes család, illetve magánszemély esetében 19 százalékos volt a reálbér emelkedés, amely számításai szerint közel 100-120 ezer munkavállalót érinthet, amely ezekben a családokban gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyik szülő már nem fizet adót.
Még korai "ítéletet hirdetni"?
A szakértő kiemelte, hogy a pontos adatokat majd csak idén szeptemberben fogjuk megtudni, mikor is közzéteszi a 2011. évre szóló adóelszámolásokat a NAV. Kiemelte, hogy a KSH más módszertan szerint számol, más szabályokat vesz figyelembe, mint a ténylegesen adózó jövedelem, így eltérésekre lehet számítani.
A módszertani különbségek között említette a szakértő, hogy a KSH a kifejezetten mikrovállalkozásokat nem veszi figyelembe, csak az 5 fő feletti vállalatokat vizsgálja, így kimaradnak a számításokból a jellemzően minimálbérért foglalkoztatottak. Másrészt pedig a KSH az adómentes, vagy természetbeni juttatásos jövedelmeket is a magánszemélyek jövedelméhez sorolja statisztikai szempontból. Kiemelte, hogy a ténylegesen bevallott jövedelmek jelentősen árnyalhatják a KSH adataiból leszűrt kedvező képet.
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
