Afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy Ukrajnából származó, a záhonyi határállomáson elkobzott sertéshús mintában. A súlyos gazdasági kárral járó betegség terjedésében jelentős szerepe van a felelőtlen emberi magatartásnak, mivel a fertőzött állatok húsának illegális szállításával rövid idő alatt nagy távolságokra eljuthat a vírus.
A Nébih újfent felhívja a figyelmet a hús és húskészítmények Ukrajnából történő behozatalának tilalmára, illetve a sertéstartó telepeken a járványvédelmi intézkedések, különösen az élelmiszerhulladék etetésére vonatkozó tilalom betartására.
A disznókat sújtja
Az ASP a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége. Az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették első alkalommal az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. 2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget.
Az ASP egyrészt a fertőzött vaddisznóállományok érintkezésével terjed, másrészt a felelőtlen emberi magatartással, például a fertőzött állatokból származó hús és húskészítmények illegális forgalmával. Míg a vaddisznóállományokban a természetes terjedés évi 20-50 km, addig az emberi tevékenység révén rövid idő alatt igen nagy távolságokra eljuthat a vírus.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
