Shortolni, vagy nem shortolni? Ez döntötte el az abszolút hozamú alapjaink sorsát

(Fotó: Eidenpenz József)

Izgalmas és változatos év volt 2019 a tőkepiacokon, hát még ha a 2018 év végi zuhanást is számításba vesszük. Ám nagyon jól végződött, hiszen a világ legtöbb tőzsdeindexe új csúcsokat és bőven két számjegyű hozamot ért el. Néhány nyersanyag is feljebb kúszott (például nemesfémek, olaj), a kötvényhozamok is süllyedtek – vagyis a kötvényárfolyamok még tovább emelkedtek.

A tőzsdék jó teljesítményének persze az alacsony bázis is az oka, vagyis a 2018 november-decemberi méretes korrekció. Innét a Fed közbelépésének hatására már 2018 utolsó napjaiban felfelé indultak az árfolyamok, de a nagyja erre az évre maradt.

Az S&P 500 amerikai index 28,9, a Nasdaq Composite 35,2, a német DAX 25,2, a francia CAC 26,4 százalékkal ment fel. A magyar BUX mintegy 18 százalékkal emelkedett. Athén majdnem 50, Moszkva 43 százalékkal száguldott. Ázsia volt valamivel gyengébb, de pozitív hozamok voltak ott is.

A kreatív alapkategória nyomában

Hogyan teljesítettek egy ilyen, végül eléggé kedvező évben a híres hedge fundokhoz hasonlító, sokféle termékbe fektető, általában nagy szabadságot élvező abszolút hozamú alapok? Az egyik legkockázatosabb és legígéretesebb alapcsoport ez, amelynek tagjai általában részvényre, kötvényre, devizákra, esetleg árukra is spekulálhatnak.

Hát nagyon vegyesen. A legjobbak éves szinten 20-25 százalékos hozammal örvendeztették meg a befektetőiket. (Lásd a táblázatot.) Ám a lista végén levők közel ekkora, 18-22 százalékos veszteséget értek el. Ez utóbbi – mivel a legtöbb befektetési termék ára felment az év során – nemigen lehetséges másként, minthogy shortoltak, azaz eső árfolyamokra spekuláltak. Nem jött be.

A Nasdaq és a dollár ereje

Ez egyébként nem titok, nyomon követhető a havi jelentésekben is. Az OTP G10 legutóbbi, még novemberi jelentése például ezt írta:

Az alap árfolyama csökkent novemberben. Az amerikai részvények árfolyama új rekordokat döntött a hónap folyamán, ami a dollár erősödésével együtt negatívan érintette az alapot. A Nasdaq short pozíció felét a november végi csúcs felett stoppolni fogjuk.

Nagy szabadságuk van az alapkezelőknek

Az alap tehát az amerikai tech-szektor részvényeinek esésére és a dollár gyengülésére játszott. A lista elején levő OTP Supra viszont egyes részvényeken nyerni tudott, valamint devizákon is, például a forint shorton (forintgyengülésre játszó pozíción).

(Fotó: Eidenpenz József)

A Supra OTP– és Petrom-részvényeket adott el a régióban és további részvényeket vásárolt az USA-ban. Ami mutatja, hogy a portfólió-kezelők még az adott alapkezelőkön belül is szabad kezet kaphatnak, és teljesen eltérő stratégiát folytathatnak. (Erről korábban itt is írtunk.)

Mihez képest mennyi?

A mezőny tehát rendkívül szórt, a legmagasabb és a legalacsonyabb teljesítmény között 47 százalékpontos különbség volt. A hozamok átlaga – 162 befektetésijegy-sorozat esetében, súlyozatlanul – évi 4,96 százalék volt. Véletlenül majdnem hajszál pontosan annyi, mint a MÁP Plusz államkötvények 4,95 százalékos öt éves hozama, de ezeket egy évvel ezelőtt még nem lehetett megvenni.

A 2018 végén kapható állampapírok közül, egy éves időszakról lévén szó, az egy éves állampapírt érdemes felhasználni összehasonlításra. Ez akkor csak 2,5 százalékos hozamot biztosított. Ezt az alapok átlaga majdnem kétszeresen túlszárnyalta. (Az inflációkövető Prémium államkötvények ugyan többet, de azoknál visszaváltási veszteség keletkezik egy év után.)

Megosztani a kockázatot

Ráadásul számos befektetési jegy euróban vagy dollárban jegyzett, és ezen devizáknál az egy éves kamatszint még alacsonyabb. Így összességében az említett évi 4,96 százalékos átlaghozam nem rossz a mai kamatviszonyok mellett. A befektetőknek pedig ismételten ajánlható, hogy ne mindent egyetlen alapra tegyenek fel. Itt is diverzifikáljanak, vagyis többféle befektetési jegyet vásároljanak.

Az euró/forint egyébként 2019 során 322-ről 330,5-re emelkedett, ami 2,6 százalékos gyengülésnek felel meg. Ez persze segítette a külföldi devizában befektető alapokat. (Pontosabban azokat, amelyek ezt a devizakockázatot nem fedezték le, netán nem éppen a forint mellett spekuláltak.) A dollár egy év alatt csak kissé lett erősebb, az euró/dollár 1,3 százalékkal süllyedt.

Az alapok bruttó hozama átlagosan egyébként inkább 7 és 8 százalék között lehetett. Az alapokat rendszerint terhelő költségeket ugyanis korábbi évek adatai alapján nagyjából évi 2-3 százalékra becsülhetjük.