A befektetési alapkezelői szakma is üdvözölné, ha a hazai lakosság körében egyre jobban elterjedne a hosszabb távú befektetési szemlélet, így ugyanis lehetővé válna olyan termékek értékesítése, amelyek a kockázatok jelentősebb emelkedése nélkül termelhetnének tisztes hozamot – véli Köves Benedek, a Privátbankár.hu Klasszis díjazásán a szakma által az „Év Alapkezelőjének” választott OTP Alapkezelő vezérigazgatója.
 |
| Köves Benedek |
Aligha lehet annál értékesebb, mint amikor valakinek a munkáját a szűkebb pátriája ismeri el.
Valóban, a hazai befektetési alapkezelői szakma szavazatai olyan fontos visszajelzések, amit a tulajdonosaink, a munkáltatóink is figyelembe vesznek a teljesítményünk értékelésekor. Mi a befektetőink érdekében dolgozunk, ezért minél többet kell kihoznunk magunkból. Fontos, hogy az adódó piaci lehetőségeket a versenytársainkhoz képest kiemelkedően jól tudjuk kihasználni.
Ez az elmúlt időszakban elég jól sikerült. A Privátbankár.hu Klasszis idei díjazásán 18 kategória 54 dobogós helyezése közül 16-ot is elcsíptek, 3-ban az elsők lettek, a három fő díj közül pedig kettőt is elhoztak: az OTP az „Év Alapkezelője”, míg Hosszú Ferenc az „Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere” lett. Az elnyert díjak száma hogyan aránylik a hazai alapkezelői piaci részesedésükhöz?
Ezt azért is nehéz megmondani, mert az OTP-csoport ingatlan alapkezelővel is képviselteti magát e szakmában. Mindenesetre az, hogy a díjak közel harminc százaléka került hozzánk, azt jelenti, hogy sokkal jobban szerepeltünk a megmérettetésben, mint azt a piaci részesedésünk indokolná. Ez számunkra azt igazolja vissza, hogy a nem túl vonzó hozamokat eredményező 2018-as esztendővel befejeződött hároméves időszak összességében jól sikerült.
S ennek mi a titka?
Az a jó ebben a díjazásban, hogy nem az kerül górcső alá, ki tudta növelni a piaci részesedését, ki volt hatékonyabb az értékesítésben, vagy hogy ki szerzett új ügyfeleket. Itt a befektetési teljesítmények számítanak, vagyis, hogy mekkora kockázatvállalás mellett mekkora hozamot sikerült elérni. Ez pedig úgy mérhető, hogy az alap portfoliómenedzsere vagy az alapot kezelő team a konkurenciához képest jobb döntéseket hozott-e, alacsonyabb kockázatvállalással érte-e el az adott teljesítményt, vagy fordítva, ugyanakkora rizikó mellett volt-e képes magasabb hozamra. Azt már nehéz megmondani, hogy az a mód vezetett-e a sikereinkhez, ahogyan mi megszerveztük ezt a céget, illetve a befektetési döntéshozatalunkat, mint ahogy azt sem, vajon még jobb lett volna-e a teljesítmény, ha másképp dolgozunk. A mi koncepciónk az, hogy ez egy lapos, horizontális szervezet, amelyben nincs központi irányítás, akarat, ami az egyes portfoliókezelőknek előírná, hogy mit csináljanak. Ehelyett a pénz- és tőkepiacok minden egyes szegmensébe megpróbáljuk megtalálni a legmegfelelőbb embert, vagyis olyan portfoliókezelőt, befektetési igazgatót, aki szerintünk a legjobbak között van és aki képes élni azzal a lehetőséggel, hogy a területén a szabályok adta kereteken belül gyakorlatilag szabad kezet kap. Függetleníteni tudja magát attól, hogy esetleg más portfoliókezelők – akár házon belül is – az övétől eltérő véleményen vannak. Emellett természetesen ösztönözzük, hogy az ötletek, az információk minél jobban áramoljanak az egyes területek között. Ezzel ugyanis lehetővé válik a diverzifikálás, amivel elkerülhető, hogy az egyes alapkezelők, portfoliómenedzserek túlzott kockázatot vállaljanak.
A nyertes kollégáival készült interjúkból az a kép rajzolódott ki, hogy azok az alapkezelők lehetnek sikeresek, akiknek egyéni a látásmódjuk, ugyanazokból az adatokból eltérő következtetésekre jutnak, mint a többiek. Ezek szerint ez önöknél fontos szempont, amikor portfoliómenedzsert, befektetési igazgatót keresnek?
Mindenképpen. Éppen beszélgetésünk idején állt munkába egy új kollégánk, aki hat éven át Londonban nemzetközi kötvénybefektetésekkel foglalkozott. Pont e terület bizonyos részei nálunk még nem voltak lefedve, és úgy véljük, ha már a forint állampapírok ennyire dominálják a piacot és azt a június elején debütáló Nemzeti Kötvény még jobban fogja, akkor nekünk is figyelnünk kell a kötvénybefektetésekre. Természetesen azon instrumentumok mellett, amelyekben most is jól teljesítünk, lásd részvény-, abszolút hozamú vagy vegyes alapok. Hiszen azzal, hogy a nemzetközi kötvényhozamok – ha az eurózónában még nem is, de az Egyesült Államokban már – emelkedésnek indultak, a devizában elérhető hozam plusz a forint várható trendszerű gyengülése együtt már egy versenyképes teljesítményt eredményezhetnek. A hazai befektetőknek is hasznos lenne a nemzetközi diverzifikáció, vagyis, hogy a lakossági állampapírok mellé vegyenek olyan kötvényalapokat, amelyek külföldi eszközöket tartanak. Az így összeállított portfolió ugyanis sokkal jobb teljesítményt érhet el, mintha csak az egyiket vagy a másikat vásárolnánk.
A hazai ingatlanalapok május 15-étől szigorodott szabályozásától milyen piaci mozgásokat várnak?
Az ingatlanalapok állományának növekedése megállhat, s az új megtakarítások egyéb célpontokat keresnek. Egy részük valószínűleg állampapírokba, azok között is mindenekelőtt a Nemzeti Kötvénybe áramolhat, ahol egy lakossági befektető akár hozamelőnyt is el tud érni. Ez azonban számunkra is lehetőséget teremthet, nevezetesen, hogy kihangsúlyozhatjuk, a diverzifikáció továbbra is célszerű annak érdekében, hogy a megtakarítását gyarapítani szándékozó akár még magasabb hozamot, még alacsonyabb kockázatvállalással érjen el.
Melyek azok az alapok, amelyek az ingatlanalapokhoz hasonló kockázati kategóriában vannak, s lehetnek így a befektetők számára alternatívák?
Ebben a kategóriában nagyon kevés termék tud versenyképes lenni, alapvetően a rövid kötvény-, illetve a nagyon alacsony kockázatú abszolút hozamú alapok. Az ötéves futamidejű Nemzeti Kötvénynek és a várhatóan az év végén megjelenő nyugdíjkötvénynek mindenképpen pozitív hozadéka lehet viszont, hogy általuk növekedhet az az időtáv, amiben a befektetők gondolkodnak, amikor a megtakarításaikat összeállítják. Ha a mostani fiatalabb generáció tagjai megértik az öngondoskodás lényegét, felismerik, hogy érdemes nyugdíjkötvényt vásárolva akár 20-30 évre is befektetni a pénzt, akkor számunkra is megnyílik az a lehetőség, hogy a befektetők számára az új helyzethez igazodó termékeket fejlesszünk ki. Márpedig a nyugdíjkötvénnyel együtt egy hatékony portfoliót lehet kialakítani. E tekintetben teljes mértékben egyetértünk a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programjában megfogalmazott céllal, miszerint a 20-30 éveseknél az értelmes mértékű kockázatvállalást kell serkenteni.
Ezen azonban még sokat kell dolgozni, hiszen a háztartások befektetései között rendkívül alacsony a részvények aránya, s a lakossági állampapírok többsége is egy éven belüli lejáratú.
Ez kétségtelen, hiszen korábban annyira kedvezőtlen volt az ország makrogazdasági helyzete, hogy az állam csak relatíve drágán tudta magát finanszírozni. Emiatt megszokták az emberek, hogy egy bankbetéttel, egy állampapírral, pénzpiaci alapokkal gyakorlatilag kockázatmentesen viszonylag szép hozamra tudtak szert tenni. Amióta azonban a makrogazdasági helyzet javult és a hozamok alacsony szintre zuhantak, az állam a lakossági állampapírokkal – a hosszú távú szemlélet kialakulása szempontjából sajnálatos módon – nagyon rövid távra nagyon magas prémiummal tartotta fenn azt az örökölt gyakorlatot, hogy a megtakarításokra gyakorlatilag nulla kockázat mellett biztosítja a hozamot. Ez a helyzet változhat meg azzal, hogy most már az Államadósság-kezelő Központ is a hosszabb futamidők felé tereli a befektetőket.
Kérdés, ezt a kedvező hazai makrogazdasági képet mennyire ronthatják le a nem éppen rózsás külső körülmények?
A mostani növekedési ciklus legvégén nyilván megnő az esélye annak, hogy jóval nagyobb volatilitás alakuljon ki. Tartós visszaesésről azonban akkor beszélhetünk, amikor recesszióba zuhan az amerikai gazdaság, ami magával ránthat sok régiót. Hogy ez mikor következik be, azt természetesen nehéz előre megmondani. Ezt ugyanis egy sor esemény befolyásolja, mint például a kereskedelmi háború, az Iránnal kapcsolatos feszültségek eszkalálódása, az euró-zóna perifériáján lévő tagországok helyzete, vagy a Brexit. Ám nem szabad egy jövőben várható eseményre túl korán reagálni. Hiszen még a ciklus vége felé is lehetnek jó teljesítmények, s ha kihagyunk egy-egy olyan időszakot, ami alatt jó hozamot lehet elérni, az egy portfolió teljesítményét jelentősen visszavetheti.
|
Köves Benedek a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, szakmai pályafutását 1994-ben a CA IB Értékpapír Rt.-nél kezdte. 2002-ig a CA Alapkezelő Rt. igazgatósági tagja, a befektetési területet vezető igazgató volt. Aktívan részt vett a MAX Indexcsalád kidolgozásában. 2002. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, a front office és a back office szakmai irányítója. 2013. június 1-től az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége elnökségének tagja, alelnök. Az OTP bulgáriai leányvállalata, a DSK Asset Management Felügyelő Bizottságának elnöke. |
Címlapon
Megéri Pakson dolgozni: csaknem 22 százalékkal nőttek tavaly a fizetések
Egyelőre nem az oroszoktól vásárolja a legtöbb szolgáltatást az új atomerőművi blokkokat építő cég. Lapunk számításai szerint 2018-ban átlagosan 21,7 százalékkal emelkedett a járulékoktól megtisztított bérköltség az új paksi blokkokat előkészítő állami vállalatnál, a Paks II. Zrt.-nél. Ami azt jelentette, hogy egy dolgozó bérköltsége átlagosan havi 1 238 313 forint volt az előző évben, míg egy évvel korábban 1 017 068 forintot számfejtettek az alkalmazottaknak.
- Nem várt probléma: július 1-jén senki sem tud babaváró hitelt igényelni?
- Keserű likőröket teszteltek: ki nem találnád, melyik lett a legjobb
- Peking már zsákolja az aranyat: Amerika többé nem menti meg a kínai kommunizmust
- Panamai helyett mikor lesz magyar dinnye a boltokban? Megnéztük, milyen lesz az idei szezon
- Globális figyelmeztetést adtak ki a svédek – túlélni a klímaváltozást
- A nap képe: szakadó esőben érkezett a világ legfontosabb találkájára az egyik résztvevő
- A jövő évtől nem lesz adósságuk a kórházaknak
- Mr. Soft Brexit: az ember, aki megállítaná Boris Johnsont
- Sok múlik most Trumpon
További cikkek
-
Az Európai Bíróság szerint rendben van a reklámadó
A bíróság kimondta: nem sérti a magyar reklámadó az állami támogatásról szóló közösségi szabályokat. Tovább
-
Tűzszünet az USA-Kína kereskedelmi háborúban
Donald Trump és Hszi Csin-ping szombati, oszakai találkozója kedvéért enyhítenek a gazdasági feszültségen, hogy a két fél folytathassa a tárgyalásokat. Tovább
-
Mélyponton a munkanélküliség, magasban a foglalkoztatottság
Mondja a KSH statisztikája. Tovább
-
Pénteken találkozik Putyin és Trump
A két elnök különtalálkozót tart a G20-csúcson. Tovább
-
Lerakódik a parti sziklákra a tengeri műanyag
Az így létrejövő kéreg fenyegetést jelent a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra. Tovább
-
Továbbra sincs fordulat: kevesebb a gyerek, több a temetés
Nőtt a népesség természetes fogyása az év első négy hónapjában. Tovább
-
San Francisco betiltja az e-cigik árusítását
A piacvezető, és épp a városban székelő Juul szerint a tiltás visszatereli az embereket a sokkal károsabb, hagyományos dohányzás felé, és életre hívja az elektromos cigaretták feketepiacát is. Tovább
-
Mindenki füvezik, de jön föl a heroin is - itt az ENSZ friss drogjelentése
Mely szerint 271 millióan fogyasztottak drogot 2017-ben. Tovább
-
2049-re megduplázódhat az USA amúgy is világelső államadóssága
A GDP 78 százalékáról a 144 százalékára nőhet. Tovább
-
Maradt az alapkamat – a forint megmozdult
Most sem nyúltak az alapkamathoz, maradt 0,9 százalékon. A nem-konvencionális eszköztáron sem változtattak Matolcsyék. Tovább
-
Klímaváltozás: akár 58 százalékkal is megugorhat a globális energiaszükséglet 2050-ig
Ördögi kör: a Föld hevül, több légkondi kell, ez fokozott üvegházgáz-kibocsátással járhat, melytől pedig még nehezebb lesz fékezni a klímaváltozást. Tovább
-
Csak légkondis kamion viheti a teheneket külföldre
Túl meleg van, ezért intézkedett az Agrárminisztérium. A korlátozás a nyolc órásnál hosszabb utakra vonatkozik, és elsősorban a Törökországba irányuló élőállat-szállítmányokat érinti. Tovább
-
Nagyon kevés fizetést kapnak idehaza a kezdő tanárok
Hiába az elmúlt időszakban végrehajtott béremelés a pedagógusok körében, nemzetközi viszonylatban elkeserítően alacsony a kezdő fizetés. Tovább
-
141 százalékkal nőtt a hazai kockázati tőkebefektetések piaca tavaly
191 tranzakcióban 346 millió euró összértékű tőkebefektetést hajtottak végre Magyarországon 2018-ban. Tovább
-
Szerelmi dráma bonyolítja a brit miniszterelnök-választást
A miniszterelnöki posztért folyó verseny esélyese csúnyán összekapott párjával, de továbbra is vele együtt szeretne beköltözni a Downing Street 10-be. Tovább
-
776 milliárd forint az infokommunikációs ágazat első negyedéves bevétele
Ez 7,8 százalékos növekedés a tavalyihoz képest. Tovább
-
Putyin nyeregben van: ma sorsdöntő tárgyalás kezdődik a Közel-Keletről
A Szíria jövőjéről folyó ma kezdődő tárgyalásokon az oroszok nyeregben érezhetik magukat. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Egyre többen vesznek fel hitelt új lakásra
Egy év alatt 16,5 százalékról 22 százalékra nőtt az arányuk az új kihelyezésekben. Tovább
-
OECD-felmérés: elöregedtek a magyar tanárok, de nem túlterheltek
A szakma idősödése az egész régióban komoly probléma. Tovább
-
Két évvel ezelőtti szintjére esett vissza a gazdasági bizalom
A GKI jelentése szerint júniusban romlottak az üzleti, de javultak a fogyasztói várakozások. Tovább
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
