A befektetési alapkezelői szakma is üdvözölné, ha a hazai lakosság körében egyre jobban elterjedne a hosszabb távú befektetési szemlélet, így ugyanis lehetővé válna olyan termékek értékesítése, amelyek a kockázatok jelentősebb emelkedése nélkül termelhetnének tisztes hozamot – véli Köves Benedek, a Privátbankár.hu Klasszis díjazásán a szakma által az „Év Alapkezelőjének” választott OTP Alapkezelő vezérigazgatója.
 |
| Köves Benedek |
Aligha lehet annál értékesebb, mint amikor valakinek a munkáját a szűkebb pátriája ismeri el.
Valóban, a hazai befektetési alapkezelői szakma szavazatai olyan fontos visszajelzések, amit a tulajdonosaink, a munkáltatóink is figyelembe vesznek a teljesítményünk értékelésekor. Mi a befektetőink érdekében dolgozunk, ezért minél többet kell kihoznunk magunkból. Fontos, hogy az adódó piaci lehetőségeket a versenytársainkhoz képest kiemelkedően jól tudjuk kihasználni.
Ez az elmúlt időszakban elég jól sikerült. A Privátbankár.hu Klasszis idei díjazásán 18 kategória 54 dobogós helyezése közül 16-ot is elcsíptek, 3-ban az elsők lettek, a három fő díj közül pedig kettőt is elhoztak: az OTP az „Év Alapkezelője”, míg Hosszú Ferenc az „Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere” lett. Az elnyert díjak száma hogyan aránylik a hazai alapkezelői piaci részesedésükhöz?
Ezt azért is nehéz megmondani, mert az OTP-csoport ingatlan alapkezelővel is képviselteti magát e szakmában. Mindenesetre az, hogy a díjak közel harminc százaléka került hozzánk, azt jelenti, hogy sokkal jobban szerepeltünk a megmérettetésben, mint azt a piaci részesedésünk indokolná. Ez számunkra azt igazolja vissza, hogy a nem túl vonzó hozamokat eredményező 2018-as esztendővel befejeződött hároméves időszak összességében jól sikerült.
S ennek mi a titka?
Az a jó ebben a díjazásban, hogy nem az kerül górcső alá, ki tudta növelni a piaci részesedését, ki volt hatékonyabb az értékesítésben, vagy hogy ki szerzett új ügyfeleket. Itt a befektetési teljesítmények számítanak, vagyis, hogy mekkora kockázatvállalás mellett mekkora hozamot sikerült elérni. Ez pedig úgy mérhető, hogy az alap portfoliómenedzsere vagy az alapot kezelő team a konkurenciához képest jobb döntéseket hozott-e, alacsonyabb kockázatvállalással érte-e el az adott teljesítményt, vagy fordítva, ugyanakkora rizikó mellett volt-e képes magasabb hozamra. Azt már nehéz megmondani, hogy az a mód vezetett-e a sikereinkhez, ahogyan mi megszerveztük ezt a céget, illetve a befektetési döntéshozatalunkat, mint ahogy azt sem, vajon még jobb lett volna-e a teljesítmény, ha másképp dolgozunk. A mi koncepciónk az, hogy ez egy lapos, horizontális szervezet, amelyben nincs központi irányítás, akarat, ami az egyes portfoliókezelőknek előírná, hogy mit csináljanak. Ehelyett a pénz- és tőkepiacok minden egyes szegmensébe megpróbáljuk megtalálni a legmegfelelőbb embert, vagyis olyan portfoliókezelőt, befektetési igazgatót, aki szerintünk a legjobbak között van és aki képes élni azzal a lehetőséggel, hogy a területén a szabályok adta kereteken belül gyakorlatilag szabad kezet kap. Függetleníteni tudja magát attól, hogy esetleg más portfoliókezelők – akár házon belül is – az övétől eltérő véleményen vannak. Emellett természetesen ösztönözzük, hogy az ötletek, az információk minél jobban áramoljanak az egyes területek között. Ezzel ugyanis lehetővé válik a diverzifikálás, amivel elkerülhető, hogy az egyes alapkezelők, portfoliómenedzserek túlzott kockázatot vállaljanak.
A nyertes kollégáival készült interjúkból az a kép rajzolódott ki, hogy azok az alapkezelők lehetnek sikeresek, akiknek egyéni a látásmódjuk, ugyanazokból az adatokból eltérő következtetésekre jutnak, mint a többiek. Ezek szerint ez önöknél fontos szempont, amikor portfoliómenedzsert, befektetési igazgatót keresnek?
Mindenképpen. Éppen beszélgetésünk idején állt munkába egy új kollégánk, aki hat éven át Londonban nemzetközi kötvénybefektetésekkel foglalkozott. Pont e terület bizonyos részei nálunk még nem voltak lefedve, és úgy véljük, ha már a forint állampapírok ennyire dominálják a piacot és azt a június elején debütáló Nemzeti Kötvény még jobban fogja, akkor nekünk is figyelnünk kell a kötvénybefektetésekre. Természetesen azon instrumentumok mellett, amelyekben most is jól teljesítünk, lásd részvény-, abszolút hozamú vagy vegyes alapok. Hiszen azzal, hogy a nemzetközi kötvényhozamok – ha az eurózónában még nem is, de az Egyesült Államokban már – emelkedésnek indultak, a devizában elérhető hozam plusz a forint várható trendszerű gyengülése együtt már egy versenyképes teljesítményt eredményezhetnek. A hazai befektetőknek is hasznos lenne a nemzetközi diverzifikáció, vagyis, hogy a lakossági állampapírok mellé vegyenek olyan kötvényalapokat, amelyek külföldi eszközöket tartanak. Az így összeállított portfolió ugyanis sokkal jobb teljesítményt érhet el, mintha csak az egyiket vagy a másikat vásárolnánk.
A hazai ingatlanalapok május 15-étől szigorodott szabályozásától milyen piaci mozgásokat várnak?
Az ingatlanalapok állományának növekedése megállhat, s az új megtakarítások egyéb célpontokat keresnek. Egy részük valószínűleg állampapírokba, azok között is mindenekelőtt a Nemzeti Kötvénybe áramolhat, ahol egy lakossági befektető akár hozamelőnyt is el tud érni. Ez azonban számunkra is lehetőséget teremthet, nevezetesen, hogy kihangsúlyozhatjuk, a diverzifikáció továbbra is célszerű annak érdekében, hogy a megtakarítását gyarapítani szándékozó akár még magasabb hozamot, még alacsonyabb kockázatvállalással érjen el.
Melyek azok az alapok, amelyek az ingatlanalapokhoz hasonló kockázati kategóriában vannak, s lehetnek így a befektetők számára alternatívák?
Ebben a kategóriában nagyon kevés termék tud versenyképes lenni, alapvetően a rövid kötvény-, illetve a nagyon alacsony kockázatú abszolút hozamú alapok. Az ötéves futamidejű Nemzeti Kötvénynek és a várhatóan az év végén megjelenő nyugdíjkötvénynek mindenképpen pozitív hozadéka lehet viszont, hogy általuk növekedhet az az időtáv, amiben a befektetők gondolkodnak, amikor a megtakarításaikat összeállítják. Ha a mostani fiatalabb generáció tagjai megértik az öngondoskodás lényegét, felismerik, hogy érdemes nyugdíjkötvényt vásárolva akár 20-30 évre is befektetni a pénzt, akkor számunkra is megnyílik az a lehetőség, hogy a befektetők számára az új helyzethez igazodó termékeket fejlesszünk ki. Márpedig a nyugdíjkötvénnyel együtt egy hatékony portfoliót lehet kialakítani. E tekintetben teljes mértékben egyetértünk a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programjában megfogalmazott céllal, miszerint a 20-30 éveseknél az értelmes mértékű kockázatvállalást kell serkenteni.
Ezen azonban még sokat kell dolgozni, hiszen a háztartások befektetései között rendkívül alacsony a részvények aránya, s a lakossági állampapírok többsége is egy éven belüli lejáratú.
Ez kétségtelen, hiszen korábban annyira kedvezőtlen volt az ország makrogazdasági helyzete, hogy az állam csak relatíve drágán tudta magát finanszírozni. Emiatt megszokták az emberek, hogy egy bankbetéttel, egy állampapírral, pénzpiaci alapokkal gyakorlatilag kockázatmentesen viszonylag szép hozamra tudtak szert tenni. Amióta azonban a makrogazdasági helyzet javult és a hozamok alacsony szintre zuhantak, az állam a lakossági állampapírokkal – a hosszú távú szemlélet kialakulása szempontjából sajnálatos módon – nagyon rövid távra nagyon magas prémiummal tartotta fenn azt az örökölt gyakorlatot, hogy a megtakarításokra gyakorlatilag nulla kockázat mellett biztosítja a hozamot. Ez a helyzet változhat meg azzal, hogy most már az Államadósság-kezelő Központ is a hosszabb futamidők felé tereli a befektetőket.
Kérdés, ezt a kedvező hazai makrogazdasági képet mennyire ronthatják le a nem éppen rózsás külső körülmények?
A mostani növekedési ciklus legvégén nyilván megnő az esélye annak, hogy jóval nagyobb volatilitás alakuljon ki. Tartós visszaesésről azonban akkor beszélhetünk, amikor recesszióba zuhan az amerikai gazdaság, ami magával ránthat sok régiót. Hogy ez mikor következik be, azt természetesen nehéz előre megmondani. Ezt ugyanis egy sor esemény befolyásolja, mint például a kereskedelmi háború, az Iránnal kapcsolatos feszültségek eszkalálódása, az euró-zóna perifériáján lévő tagországok helyzete, vagy a Brexit. Ám nem szabad egy jövőben várható eseményre túl korán reagálni. Hiszen még a ciklus vége felé is lehetnek jó teljesítmények, s ha kihagyunk egy-egy olyan időszakot, ami alatt jó hozamot lehet elérni, az egy portfolió teljesítményét jelentősen visszavetheti.
|
Köves Benedek a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, szakmai pályafutását 1994-ben a CA IB Értékpapír Rt.-nél kezdte. 2002-ig a CA Alapkezelő Rt. igazgatósági tagja, a befektetési területet vezető igazgató volt. Aktívan részt vett a MAX Indexcsalád kidolgozásában. 2002. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, a front office és a back office szakmai irányítója. 2013. június 1-től az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége elnökségének tagja, alelnök. Az OTP bulgáriai leányvállalata, a DSK Asset Management Felügyelő Bizottságának elnöke. |
Címlapon
A kereskedelmi megállapodás és az MNB-kamatdöntés mozgathatja a piacokat
Az USA és Kína közötti paktumra a befektetők első reakciója pozitív volt, noha még fontos részletkérdések várnak tisztázásra. Idehaza az lehet érdekes, hogy a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén – ha nem is az irányadó ráta csökkentésével, de – egyéb eszközökkel reagál-e a novemberben magasabb inflációs adatra.
- Új számítások – még több magyar dolgozóra lesz szükség Ausztriában?
- Mi fog megölni? A pálinka, vagy a zsír?
- Már megint csődbe ment egy bank
- Mély válságban a muszlim világ, ki bontaná a gyűlölet falát?
- Beütött a kedvezményes lakásáfa-pánik: az utolsó pillanatban elkezdtek izomból fizetni az emberek
- Nincs több idő - üzenték a kórházi beszállítók a kormánynak
- Orbán folytatja a balkáni hódítást, helyzetben a NER-barát cégek
- Az Orbán-kormány a sportakadémiákat nyomatja
- Már a Microsoft és a Facebook is gátat vetne az online gyerekmolesztálásnak
További cikkek
-
Nincs több idő - üzenték a kórházi beszállítók a kormánynak
Az Orvostechnikai Szövetség azonnali adósságrendezést kér a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. Tovább
-
Orbán folytatja a balkáni hódítást, helyzetben a NER-barát cégek
Az elmúlt években a magyar kormány egyre aktívabb lett a Balkánon, Orbán Viktor pedig főként a hozzá hasonló populista, bevándorlásellenes politikusokkal barátkozik. Tovább
-
Már a Microsoft és a Facebook is gátat vetne az online gyerekmolesztálásnak
Már az online játékok gyártói, a nagy multinacionális cégek is egyre komolyabban veszik a veszélyt, ami a gyerekekre leselkedik a virtuális térben. Tovább
-
Már megint csődbe ment egy bank
A kormány és az ellenzéki pártok közös bizottságának felállítását javasolta Matteo Salvini. Tovább
-
Mély válságban a muszlim világ, ki bontaná a gyűlölet falát?
Indiától Kínáig és Izraeltől Európáig a muszlim szélsőségesek cselekedetei ráirányították a figyelmet magára az iszlám vallás tanításaira. A muszlim államok vezetői is érzik, hogy vihar érlelődik közöttük és modern, szekuláris világ között. Ezért december 19 és 21 között a török elnök, a katari emír, az indonéziai elnök, a pakisztáni miniszterelnök és 52 ország 450 muszlim gondolkodója összegyűlik a maláj fővárosban ennek megtárgyalására. Káncz Csaba jegyzete Tovább
-
Van aki ellenáll az oroszok legédesebb fegyverének
A PGNiG lengyel állami gázszolgáltató 2022 után már nem vesz földgázt a Gazprom orosz gázipari vállalattól, az energiahordozót Norvégiából, az euróövezetből, az Egyesült Államokból és Katarból szerzi majd be. Tovább
-
Az eltévedt lovas – a Magyar Honvédség a ködben
Magyar katonai doktrína hiányában nincs mérce, ami alapján mérni lehetne, hogy hol is tartunk, merre kell fejlődni, mit kell hatékonyabbá tenni? Márpedig a jelenlegi elavult rendszer újra-felfegyverzése nem emeli a magyar védelmi képességet a 21. század követelményeinek szintjére. Jegyzet. Tovább
-
Tényleg meghülyültek a britek? És mi a titka Boris Johnsonnak? A hét sztorija
Elsöprő fölénnyel nyerte a Konzervatív Párt az előrehozott parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban, ezért az ország szinte biztosan kilép majd az EU-ból. De most csúnya populisták győztek vagy bátor szabadságharcosok? Tényleg hülyék a britek vagy csak mások nem bírják elfogadni a külön utas politikát? És miért lett ekkora sztár Boris Johnsonból? Videókommentár. Tovább
-
Milliárdokat focizott össze magának a Fradi
Hogy anyagilag mennyire jövedelmező kijutni az európai porondra a hazai csapatoknak, akkor derül ki igazán, ha néha-néha valamelyik NBI-es gárda főtáblára focizza magát. Tovább
-
Csak félig örült Orbán Viktor a brüsszeli klíma-megállapodásnak
Nem győztünk, de esélyt teremtettünk a későbbi győzelemre – így foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnök a ma zárult EU-csúcs fejleményeit klímavédelem ügyében. Brüsszelben az uniós tagállamok vezetői – köztük a magyar kormányfő – megállapodtak abban, hogy Európának 2050-re karbonsemlegessé kell válnia. Az egyetlen ellenkező Lengyelország volt. A csúcson szó volt a Brexitről is. Tovább
-
Bejelentették az amerikai-kínai megállapodást
Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Kína vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, az Egyesült Államok pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot. Tovább
-
A skótok inkább Nagy-Britanniából lépnének ki, nem az EU-ból
A brit parlamenti választáson a skótok elsöprő többsége kinyilvánította, hogy az Európai Unióban akar maradni - mondta péntek délután Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. Tovább
-
Jobban a pénzváltók körmére nézne az MNB
Ez is a része az új, 2025-ig szóló felügyeleti stratégiájának. Tovább
-
Hektikus tendencia: hogy áll a magyar építőipar?
Idén októberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 20,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Tovább
-
EU-csúcs: megállapodtak a klímacélról, mégsincs teljes egyetértés
Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Tovább
-
A párizsi klímaegyezmény halott – interjú Dorosz Dávid főpolgármester-helyettessel
Az igazi problémát a végtelenül igazságtalan, neoliberális kapitalizmus modellje jelenti. Tovább
-
Johnson: én nem akartam decemberi választást, de történelmi jelentőségű lett
A konzervatívok a pénteken kora reggelig beérkezett eredmények szerint elérték az abszolút többséghez minimálisan szükséges alsóházi mandátumszámot, de a prognózis ennél is jóval nagyobb tory többséget valószínűsít. Tovább
-
Fordulat jöhet a kereskedelmi háborúban: Trumpék kitaláltak valamit
Washington és Peking közel áll egy korlátozott kereskedelmi egyezmény megkötéséhez. Tovább
-
Történelmi győzelmet aratott Boris Johnson, megvalósulhat a Brexit
Boris Johnson kormányfő pártjának kényelmes többsége lesz a parlament alsóházában. Mindez azt jelenti, hogy január végéig valóban megvalósulhat a Brexit. Tovább
-
Nyakunkon a technológiai hidegháború?
Egyre közelebbinek tűnik az internet kettéhasadása a két nagyhatalom által ellenőrzött területekre. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
