Forintban majdnem 12 százalékos hozamot lehetett elérni részvényalapokkal

Az 1990-es évek végén még csak féltucatnyi hazai részvényalap volt a piacon, ma már nem is igazi pénzügyi csoport, ahol nincs belőlük legalább 4-6, lehetőleg mindegyik többféle devizanemben. Így 126 olyan befektetési jegy volt szeptember végén, amelynek legalább egy éves múltja van, zavarba ejtően nagy tehát a kínálat.

Plusz 30 és mínusz 25 százalék között

Ezek között 83 darab forintban jegyzett értékpapírt találunk, amelyek hozama nagyon széles spektrumban szóródott a harmadik negyedév végéig eltelt egy évben: évi plusz 76 (!) és mínusz 22 százalék között. Hasonló a helyzet az euróban jegyzett részvényalap-sorozatok mezőnyében is, amelyekből szintén eléggé sok, 28-féle van.

Ha viszont egy kakukktojás-szerűen viselkedő alapot, az indiai részvényekre szakosodott Quantis India USD eredményeit figyelmen kívül hagynánk, amely egyértelműen rekorder ugyan, de nincsen párja, vagy inkább vetélytársa a mezőnyben, akkor plusz 30 és mínusz 25 százalék közé esnének a hozamok. Így már nem túlzottan nagy távolságra vannak egymástól a versenyzők. (A cikk a táblázat után folytatódik.)

Negyvenen évi tíz százalék felett

A 83 forintban jegyzett részvény-befektetési jegy közül 67 végzett nyereséggel, 16 veszteséggel, és 41-nek a hozama volt pluszos és egyben kétjegyű, tehát legalább évi tízszázalékos. Ha az eredményeket átlagoljuk, 9,3 százalékot kapunk, sőt a szeptember végi tőkével súlyozva 11,6 százalék az átlaghozam, ami a 2013. szeptemberi három százalék körüli banki kamatokkal és 3,5-4,0 százalékos állampapír-hozamokkal összehasonlítva egyaránt nagyon jó eredmény.

Az eurós alapoknál alacsonyabb volt az átlaghozam, évi öt-, illetve négyszázalékos, ám ennek megvan a maga oka. Az euró/forint árfolyam szeptembertől szeptemberig 3,9, a dollár/forint 10,9 százalékkal ment fel, ami sokat segítette a forintban jegyzett, de devizában befektető alapokat. (Kivéve, ha fedezték a devizakockázatokat.) Tisztán forintos eszközökbe ma már nagyon kevés részvényalap fektet be a hazai részvénykínálat szűkössége miatt.

A BUX nem volt nyerő

Valószínűleg már csak a féltucatnyi BUX-követő alap, amelyek azonban a mínuszos teljesítményű befektetési jegyek táborát gyarapították, a BUX index 4,2 százalékos csökkenése miatt persze érthető módon. Miközben a lengyel WIG 20 index például 4,5 százalékos emelkedést produkált.

A hozamlistán a tisztán magyar kitettségű alapoknál csak egy rosszabb kategória volt: az orosz részvényeket vásároló társaik. Ezekből van több is a magyar piacon, csúnyán lehúzták az átlagot, gyakran két számjegyű veszteséget okozva. A részvényárak esését a rubel gyengülése is súlyosbította.

Nem garancia a jövőre nézve

A jó hozamok zöme persze a világban, főleg annak fejlettebb részén tapasztalható általános részvénypiaci emelkedésnek köszönhető, illetve részben a forint gyengülésének is. Hogy ez a következő egy évben is így lesz-e, nem tudjuk, lehet, hogy igen, de lehet, hogy éppen ellenkezőleg, szokás szerint mindkettő mellett is vannak érvek. (Az európai, kínai, amerikai gazdasági fellendülés minősége, a Fed várható kamatemelése, az EKB lazító intézkedései, a japán politika fordulatai külön-külön is jelentős befolyással bírhatnak a globalizált világ részvénypiacaira.)

Hogy melyik alap jó, és melyik rossz, azt azonban nem lehet csak a hozam alapján megítélni, számolni kell a kockázattal is, amit az alap hozamainak ingadozásával – a volatilitással – mérnek. A hozamból és a kockázati mérőszámokból többféle mutatót össze lehet rakni, talán a leggyakrabban a Sharpe-mutatót használják. (Itt az adott befektetés hozamából kivonják a kockázatmentes állampapírok hozamát, majd ezt elosztják a hozamok szórásával.)

A Sharpe-mutató is hasonlót mutat

A Sharpe-mutató alapján sorba rendezett táblázatban változik ugyan az egyes alapok sorrendje, de az alapvetés marad: ázsiai és fejlett piaci, főleg az USA-ra szakosodott alapok vannak az élen, a kelet-európai és kelet-közép-európai alapok többnyire a végén, a BUX-követő alapokkal együtt. Talán a Concorde Részvény az egyetlen kivétel, amely a kelet-európai blokkból a fejlett piaci és ázsiai blokk közepére küzdötte magát. Az alap magyar és térségünkbe tartozó részvényekbe fektet.

(Az abszolút hozamú alapok teljesítményéről, Sharpe-mutatójáról nemrég itt írunk.)