Júliusban is nagyon vették az eurót a magyar kisbefektetők

Júliusban 16,3 milliárd forint értékben az euróbefektetések vitték el a pálmát a hazai befektetési alapok körében, ennyi friss tőkét fektettek be az ügyfelek ebben a devizában, jóval többet a júniusi 8,9 és a májusi 6,5 milliárd forintnál. Bizonyára nem függetlenül attól, hogy tavaly szeptember eleje óta nem volt ilyen erős a forint és olcsó az euró. A deviza leginkább pénzpiaci alapokba ment, tehát folyószámlaszerű rövid távú befektetésekbe, sokan feltehetően arra várnak, hogy ha drágább lesz, eladják majd.

Forintos alapokba 10,4 milliárd forint érkezett, az euróhoz képest több mint két éves csúcson levő dollárból viszont hatmilliárd forintnyit vettek ki az alapokból.

Így néhány kisebb devizával együtt – amelyeket főleg külföldiek számára indított alapokban kezelnek – összesen 23 milliárd forinttal nőtt számításaink szerint az alapok tőkéje, ami nagyon kedvező jel a korábbi sok hónapon keresztül tartó, jórészt a végtörlesztés által kiváltott forráskivonási széria után.

Az egyes alapfajták közül 8,4 milliárddal bővült a pénzpiaci alapok tőkéje és a hasonlóan kockázatmentes likviditási alapoké is több mint hárommilliárddal. Ismét kedveltek voltak az igen kockázatos abszolút hozamú alapok, és néhány új alapnak köszönhetően a tőkevédett alapok is szépen bővültek. Közülük kettő is az olimpiával kapcsolatos témával indult el, mások hozama feltörekvő piaci árfolyamoktól függ.

A számokat ismét módosíthatják majd a zártkörű alapok is, amelyek nagy része a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnál van. Május végén legalábbis még 97 milliárdnyi forintban denominált befektetési jegy és 74 milliárdnyi devizában jegyzett befektetési jegy volt nála.