Kevesebb új autót vesznek Japánban, ennek hátterében az áll, hogy a kormány tavaly 5-ről 8 százalékra emelete az áfát.

Áfaemelés lesz Japánban, ahol 1997 óta most először nő majd a forgalmi adó, április 1-jén 5 százalékról 8 százalékra, hogy kiegyensúlyozzák a költségvetést és csökkentsék az államadósságot.

Már az Európai Bizottság és az IMF is felvetette, hogy Spanyolországnak áfát kellene emelnie, hogy megfékezze a deficitet.

Februárban a fogyasztói árak 5,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az elemzők jóval alacsonyabb, 5,5 százalékos éves inflációt valószínűsítettek. Egy hónap alatt jelentős mértékben nőtt a háztartási energia és az élelmiszerek ára. Az átlagosnál kevésbé drágultak a szolgáltatások, míg a ruházkodási cikkekért továbbra is kevesebbet kellett fizetni.

A hazai gazdaság teljesítményének alakulása szempontjából kiemelt fontosságú a belső fogyasztás: addig nem is igazán beszélhetünk kilábalásról, amíg a lakosság nem lesz újra képes a válságot megelőzőhöz mérhető mértékű vásárlásra. A feltételek azonban időközben alaposan átrendeződtek: kevesebb munka és hitel, magasabb törlesztőrészletek és alacsonyabb reálbérek tompítják a magyarok vásárlási kedvét. A várva-várt fellendülésnek egyelőre nem igazán látni a nyomát.

Öt százalék környékére gyorsulhatott a múlt hónapban az éves fogyasztói infláció Magyarországon, elsősorban az áfa-emelés és a korábbi forintgyengülés már valószínűleg érezhető felhajtóereje miatt - jósolták a holnapi adatismertetés előtt londoni elemzők, bár a gyorsulás mértékére adott prognózisaik jelentősen eltértek. Az MTI felmérésbe bevont elemzők széles sávban mozgó, 4,8-5,3 százalék közötti előrejelzéseket adtak. Decemberben 4,1 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon.

Az áfa emelés mértékével, átlagosan 1,6 százalékkal növelte a helyközi viteldíjakat a BKV. Az új, megemelt árak február elsejétől érvényesek, és azok érezhetik meg, akik 5 km-nél többet utaznak HÉV-en, vagy a környéki járatokon.

Christoph Rosenberg, az IMF magyar misszióvezetője elmondta, hogy Magyarországnak fenn kell tartania gazdasága stabilitását, javítania kell költségvetési politikájának tervezésén és a gazdasági kormányzáson. Az egykulcsos adóról elmondta, hogy az optimálisnál kedvezőtlenebb eredményeket hozott, és túl nagy terhet jelent a leginkább veszélyeztetettek számára.

A fogyasztói árindex növekedését mindenki a saját pénztárcáján tapasztalhatja, vannak azonban az áremelkedésnek további, rejtett költségei is, ezek közé tartozik többek között a menü-költség, a cipőtalp-költség, a hitelfelvételi lehetőségek szűkülésének költségei, valamint az inflációs kockázati felár negatív hatásai is.

A Mol Nyrt. bruttó 6-6 forinttal emeli a 95-ös benzin, illetve a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán, a benzin ezzel új történelmi csúcsra, 412-414 forintra kerül, míg a gázolaj beállítja a régit.

Január elsején nem csak az ország neve változott meg, de az áfa is két százalékponttal emelkedett. Az áfaemelés mindenki pénztárcáján nyomot fog hagyni, nő a villamos energia, a távhő és a földgáz ára, a benzin literenkénti ára pedig minden eddiginél magasabbra emelkedik.

Az újév első napján a 2 százalékpontos áfa-emelés miatt drágulnak az üzemanyagok: a forgalmi adó 25-ről 27-százalékra növelése 6, illetve 7 forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj átlagárát a számítások szerint. A benzin átlagára január 1-től így 406-408 forintra, a gázolajé pedig mintegy 427 forintra nő.

Az új alaptörvény életbe lépésével új országban ébredhettünk, az ország hivatalos elnevezése mától Magyar Köztársaságról Magyarországra változott. Azonban nem csak a nevek változnak idén, az áfa emelésével szinte mindennek emelkedik az ára, a benziné újabb csúcsokat dönt, a lakossági energia és a közösségi közlekedés árai is megugranak.