A legfrissebb kiskereskedelmi adatok szerint a forgalom jelentősen bővült tavaly decemberben. Az adatokból azonban nem érdemes hosszú távú következtetéseket levonni, ugyanis több tényező sem támasztja alá a hazai fogyasztás további növekedését. A kiugróan jó év végi adat részben szezonális hatásoknak, az ünnepi nagybevásárlásoknak volt köszönhető, másrészről a januári áfa-emelés miatt a hazai fogyasztók nagy része dönthetett úgy, hogy előrehozza a fogyasztását, esetlegesen felélik a nyáron kézhez kapott reálhozamokat.
A GKI fogyasztói bizalmi indexe is alátámasztja, hogy a decemberi megugrásnak várhatóan nem lesz folytatása. Eszerint januárban a fogyasztók a pénzügyi helyzetüket sokkal rosszabbnak ítélték meg, mint egy éve; az index legutóbbi januári értéke 2009 novemberében volt ugyanilyen alacsony. Ráadásul a fogyasztók várakozásai is jelentősen romlottak.
A kormány korábbi fogyasztásélénkítőnek szánt lépései sem jártak érzékelhető eredménnyel. Az egykulcsos szja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a magasabb jövedelemmel rendelkezők az adóváltozások hatására érdemben nem növelték fogyasztásukat. Mindezek mellett a nyár végén kifizetett, a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításakor az államhoz átkerült tagok számára kiutalt reálhozamok sem növelték a fogyasztást.
Arra sem lehet számítani, hogy a végtörlesztésben részt vett adósok fogyasztása majd emelkedni fog: az adatok alapján azok az adósok éltek a végtörlesztés lehetőségével, akiknek volt elegendő magánmegtakarításuk – ezt azonban nagyrészt fel is használtak arra, hogy kiszálljanak devizahitelükből.
Az idei évi fogyasztást mindezek mellett az árfolyamgát rendszere is befolyásolhatja. Az új típusú árfolyamgáttal az adósok nagy része mentesül az egyre nehezebben kigazdálkodható törlesztőrészletek egy része alól. A törlesztési és a valós árfolyam közötti különbözet a tőkerészre vetítve tovább gyarapodik majd a gyűjtőszámlán, melyet legkésőbb 5 év leteltével kell elkezdeni törleszteni. Bár valamennyi pénz így egy időre tényleg az adósoknál marad, ami akár fogyasztásra is ösztönözhet, minden bizonnyal sokan takarékoskodni fognak, növelik megtakarításaikat, hogy a jövőben vissza tudják majd fizetni a gyűjtőszámlán halmozódó összeget is, ezért óvatosabb fogyasztási viselkedés lehet rájuk jellemző.
Mindemellett természetesen lehetnek olyan jelzáloghitellel rendelkezők, akik fogyasztása a csökkenő terhek miatt növekedni fog, ám számuk egyelőre még nem ismert, végleges becslést pedig majd csak 2012 végén lehet adni, mivel az árfolyamgát rendszerébe az év végéig lehet belépni. A jegybank előzetes becslése szerint mindazonáltal a kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodás éves szinten 0,4 százalékponttal növelheti a háztartások fogyasztását.
A fogyasztókat azonban további óvatosságra intheti a makrogazdasági környezet kedvezőtlen alakulása és a külső konjunktúra fokozatosan romló kilátása is. Ennek ellenére nem csak a világgazdasági környezet romlása van negatív hatással a belső fogyasztásra, de a hazai tényezők sem festenek javuló képet. Az idei évben az előzetes becslések szerint a munkavállalók reálbére immáron ötödik éve csökken - vagyis a nominális bérek nem nőnek az infláció várható mértékénél jobban, így ugyanazért a pénzért kevesebb árut tudunk a kosarunkba pakolni. Az árak idei évi emelkedésében nagy szerepe van a jövedéki adók és az áfa-kulcs emelésének is. Ezek az intézkedések leginkább az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokat érintik kedvezőtlenül, hiszen a jövedelmük legnagyobb hányadát fogyasztásra költik.
A bérdinamika lassulása mellett a foglalkoztatottság sem kezdett el drámaian javulni - sőt, az idei évre vonatkozóan a legtöbb cég elbocsátásokat tervez, ilyen helyzetben pedig a legtöbb háztartás igyekszik megtakarítani, felkészülni a szűkösebb időkre. A kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt egyre nagyobb bizonytalanság övezi a munkavállalók biztos jövedelmét, ráadásul számos munkavállaló az év első hónapjaiban bérének csökkenését tapasztalta. Habár a kormány az adórendszer vesztesei számára kidolgozta a bérkompenzációt, még így is lesznek jópáran, akik a magasabb árak mellett jövedelmük csökkenésével kell, hogy számoljanak. Esetükben a fogyasztás bővülésére az esély nagyon halovány.
A fogyasztást befolyásoló belső tényezők közül a hitelezéssel is vannak gondok. A korábban tapasztalt hitelszűke a bankszektorra nehezedő, elsősorban a végtörlesztés és a különadó jelentette terhek, az arányaiban növekvő nem teljesítő hitelállomány valamint a válság miatt továbbra sem csökkenő kockázatok miatt az idei évre is jellemző lesz, ami miatt a bankok vélhetően nem fogják a hazai lakosságot elhalmozni hitelekkel, így ez sem lehet a fogyasztás beindításának motorja.
Egyre több minden derül ki. 
