Februárban a fogyasztói árak 5,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az elemzők 5,5 százalék körüli éves inflációt valószínűsítenek, van aki alacsonyabbra, és van, aki magasabbra számított. A Reuters elemzői felmérésének eredménye éves alapon 5,6 százalék volt, a Portfolio konszenzusa 5,5 százalék. Az OTP Elemzési Központ saját előrejelzése 5,7 százalék volt. Januárban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A növekedés hátterében az áfa-kulcs emelése, a forint gyengülése és az üzemanyagárak drasztikus emelkedése állt.
A februári megugrásban jelentős szerepet játszott az élelmiszerek, üzemanyagok és a háztartási energiaárak jelentős emelkedése. A dohányáruk esetében is átlag feletti növekedést regisztráltak, melyhez hozzájárult a dohánytermékeket terhelő jövedéki adóemelés is.
Egy hónap alatt 0,8 százalékkal emelkedtek az árak
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy hónap alatt – 2012. januárhoz viszonyítva – a fogyasztói árak 0,8 százalékkal növekedtek. Ezen belül az élelmiszerek 1,7 százalékkal drágultak. Növekedett az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (5,9%), a tojás (3,7%), a sertészsiradék (3,5%), a tej (2,4%), a párizsi, kolbász (2,3%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (1,9%), a kávé (1,8%) és a csokoládé, kakaó (1,7%) ára.
| A Privátbankár árkosár felmérése szerint márciusban is tovább folytatódott az élelmiszerárak töretlen emelkedése: immár negyedik hónapja egyre többe kerül a Privátbankár mintakosara a hipermarketek átlagárai alapján. Márciusban mind havi, mind éves viszonyításban emelkedtek az árak az összes vizsgált áruházban, így természetesen az átlagár is feljebb kerül, tovább növelve a történelmi csúcsot. Részletek>> |
A főcsoportok közül a háztartási energia ára emelkedett a legnagyobb mértékben egy hónap alatt, 2,7 százalékkal, ezen belül a vezetékes gáz 4,1 százalékkal, az elektromos energia 2,7 százalékkal drágult. Az átlaggal közel megegyező mértékben emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk árai (0,9%). A szolgáltatások esetében átlag alatti áremelkedés (0,3%) következett be, ezen belül a csatornadíj 4,7, a vízdíj 4,2 százalékkal emelkedett. Kis mértékben drágultak az egyéb cikkek (0,2%), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára alig nőtt egy hónap alatt (0,1%). A ruházati cikkekért átlagosan 0,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.
Elszálltak az energiaárak
Egy év alatt, 2011. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,0 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a sertészsiradék (30,2%), a margarin (26,1%), a tojás (23,1%), a cukor (19,0%), a csokoládé, kakaó (17,7%), a kávé (17,0%), a párizsi, kolbász (11,7%) és a sertéshús (11,4%) ára. Árcsökkenés következett be az idényáras élelmiszerek (13,8%), a liszt (5,4%) és az étolaj (3,0%) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,7 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 17,6 százalékkal, a gyógyszereké, gyógyáruké 5,5 százalékkal. Szintén átlag felett, 8,1 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtésé 11,2 százalékkal, a palackos gázé 10,4 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk körében is átlag feletti volt az áremelkedés mértéke (7,6%). A dohánytermékek áremelkedéséhez hozzájárult a februártól életbe lépő dohánytermékeket terhelő megemelt jövedéki adó is. A ruházkodási cikkek (4,8%) és a szolgáltatások (4,5%) árai átlag alatt növekedtek, ez utóbbin belül a szemétszállítás 7,5, a csatornadíj 5,7 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. februárhoz képest.
Az EU 27 tagországában 2012. januárban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011. januárban. A legkisebb áremelkedést Svédországban (0,7%) és Írországban (1,3%), a legnagyobbat Magyarországon (5,6%), valamint Észtországban (4,7%) mérték.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
