A cégalapítások és megszűnések is azt tükrözik, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása utáni visszaesést követően élénkül a magyar gazdaság.

Az év elején rengeteg munkavállaló keres új munkahelyet és sok munkáltató a munkaerő bővítésével kívánja fellendíteni cégét. Ebből adódóan az év első hónapjaiban nagyobb figyelem irányul az álláskeresőkre, az álláshirdetésekre és ezzel együtt az állásinterjúkra is.

Biztosan ezrek kapnak majd karácsonyra autóba szerelhető fedélzeti kamerát: a daschcamek egyre olcsóbbak, közben egyre jobb minőségű képet és szolgáltatásokat nyújtanak. Amellett, hogy az orosz közúti videók kifogyhatatlan humorforrást jelentenek az internet népének, a menetkövető kamerák használata már önmagában komoly jogi kérdéseket vet fel - nem beszélve a felvételek esetleges felhasználásáról a bíróságon, a biztosítónál vagy épp a Youtube-on. Ha még azt is hozzátesszük, hogy a szabályozás a legtöbb helyen teljesen követhetetlen és országonként változik is, akkor valóban elkél némi iránymutatás - egy szakértői állásfoglalással igyekszünk rendet tenni a fejekben, természetesen orosz autós videókkal illusztrálva.

Felmerül a kérdés, hogy olyan esetekben, amikor a munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben, azonban a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tud részére munkát adni, akkor erre az időre jár-e a munkavállaló részére munkabére?

A közösségi média nem csak összehozza az embereket, de az életünk dokumentálását is elősegíti azzal, hogy gyakorlatilag bármikor megoszthatjuk, mit csináltunk, merre jártunk. Egy-egy csoportfotó megosztásával azonban rengeteg személyiségi jogot sértünk meg, gyakran anélkül, hogy tudnánk róla. Mire érdemes ügyelni? Mit osszak meg, és mit ne? Ügyvédek segítenek eligazodni, hogy megússzuk a pereskedést.

Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre. A kérdés azért is aktuális, mert a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni, azaz a 2016. évi szabadságot a 2016-os évben.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar munkavállalók időszakosan, vagy állandó jelleggel külföldön vállalnak munkát, illetve tartósan külföldön telepszenek le. Ebből következően felmerül a kérdés, hogy a külföldön megszerzett jövedelem után mely országban kell adóznia az érintett munkavállalónak.