Személyiségi jogokból annyi van, mint égen a csillag, Facebookon pedig meglehetősen könnyű szinte mindegyiket megsérteni. Egy kevésbé előnyös partifotóval ugyanis számos polgárjogi pontot sérthetünk, kezdve a becsület vagy épp a jó hírnév sérelmén át a magánlakás védelmének és az emberi méltóság megsértéséig.
A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szerint ráadásul ezeket a jogsértéseket gyakran meggondolatlanul és akaratlanul tesszük, a közösségi médián posztoláskor ugyanis szabadon cselekszünk, anélkül, hogy feltételeznénk, hogy ezzel ártunk valakinek, ezt közölte az ügyvédi iroda a Privátbankár.hu-val. Márpedig a szabályok nem ismerete nem ment fel minket a perek alól.
Kötélen táncolunk – mik a leggyakoribb sérelmek?
A társulat szakértője, Dr. Parázsó Helga szerint a bírósági gyakorlatban felmerült esetek többsége szerint leggyakrabban a személyes adatok védelméhez való jog, a képmáshoz való jog, az emberi méltóság, a becsület és a jóhírnév kerül megsértésre a Facebookon. A személyes adatok védelme például akkor sérül, ha más nevében regisztrálunk egy oldalra vagy egy szolgáltatásra, ilyen információt ugyanis csak az adott személy beleegyezésével adhatunk ki.
A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének felhasználása, például, ha közzéteszünk egy fényképfelvételt a legutóbbi összejövetelről, amelyen olyan személy is szerepel, aki egyébként nem kívánt felkerülni az internetre. A képek mellett a szöveges üzenetek is sérthetik valakinek a jogait, egy rosszul megírt üzenettel az emberi méltóságot, a becsületet és a jó hírnevet sérthetjük. Bár a véleményszabadság jogot ad arra, hogy kritizáljunk valamit, ezt nem kell feltétlenül becsmérlő és megalázó módon tenni, ez ugyanis már kimeríti a jogsértés fogalmát.
Mit mond erről a törvény?
|
Ki közszereplő? Azok, akik véleményükkel vagy nyilvános fellépésükkel befolyásolják a társadalom életét, illetve a helyi vagy országos viszonyok alakulását. Közszereplő továbbá, aki a közéleti kérdésekben érintettként szerepel. |
A Polgári Törvénykönyv szerint a jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Fontos, hogy itt a híresztelés sem ment fel minket attól, ha egy egyébként hamis posztot továbbosztunk a saját oldalunkon is. Ez egyébként magánszemélyeket és közszereplőket is érint. Utóbbiaknak bár többet kell tűrniük jogi tekintetben az ilyen megnyilvánulásokból, a különösen durva, sértő vagy megalázó posztokat nekik sem kell tűrniük.
Amennyiben valakit ilyen jogsértésen kapnak – legyünk azok mi magunk, esetleg minket ér ilyen kár – úgy az adott személy indítványozhatja a bíróságnál a jogsértés megállapítását. Ezek után az elkövetőt felszólíthatják a tevékenység abbahagyására (például, hogy ne osszon meg ilyesmiket, vagy törölje az adott posztot), súlyos esetben el is tilthatják az ilyen oldalak használatától. Legvégső esetben a jogsértő kérvényezhet elégtételt az őt ért sérelmekért. Amennyiben valakit anyagi kár ér az okozott sérelmek miatt, úgy ennek megtérítését szintén a sértő félre háríthatja a bíróság. Fontos azonban, hogy ezt a posztolástól számított legfeljebb öt évben tegyük, ennyi ugyanis az elévülési ideje az ügynek, fűzte hozzá a szakember.
|
Lejáratnak, megbélyegeznek, tönkre ment az életem - mit tegyek? Mikor jön el az a pont, amikor bírósághoz fordulhatunk rágalmazásért vagy jó hírnév megsértéséért? Várhatunk egyáltalán igazi kompenzációt egy keményebb lejáratás után, vagy olyankor már minden mindegy? Dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd segít eligazodni az ilyenkor szükséges jogi lépések között a legfrissebb "Mit tegyek?" részben. A Privátbankár.hu videójáért kattints ide! >>> |
A Republikon Intézet tette fel a kérdést. 
