Magyarországon nem Pannónia és az Alföld között vannak a törésvonalak. Sokkal rosszabb a helyzet. Felerősödött az ország különféle térségeinek egymástól való elszakadása. Budapest és agglomerációja, a középdunántúli és az északnyugati körzetek kiemelkedtek, de az ipari erőközpontokban a város és a vonzáskörzet közötti különbség is nőtt. Mindez lenyomatot hagy a lakásárakban, a drágulás minden településtípust érintett, sok tízezer embert vándorlásra kényszerítve. Az ipari-szolgáltatási beruházások ráerősítettek ezekre a folyamatokra és a különbségek további növekedését vetítik előre továbbá azt is, hogy a belső vándorlás miatt a végképp leszakadó körzetekben egyre kevesebb lesz a forgalomképes ingatlan. A kormány megpróbál milliárdokat pumpálni a kisebb körzetekbe is, de a számok alapján látható: ezzel sem tudja megakadályozni az ország sok részre szakadását.

Továbbra is szélsebesen drágulnak a lakások országszerte, úgy tűnik azonban, hogy egyre kevesebb felújított, jó állapotú lakás vár gazdára a piacon. A szakértők szerint ez a tranzakciók csökkenését hozhatja magával, mivel egyre kevesebben találnak megfelelő ingatlanra - ugyanakkor a most jó állapotú lakást eladni vágyóknak szerencséje lehet, mivel ez csak tovább emeli az árakat a következő időszakban.

Egy december 6-i rendelet szerint a szocpol felhasználásával megvásárolható ingatlanok ára, illetve bekerülési költsége egy négyzetméterre vetítve nem haladhatja meg a nettó 300 ezer, illetve bizonyos esetben a 350 ezer forintot. Ezt az értékhatárt az előírt energetikai minősítési osztállyal kombinálva jelentősen beszűkülhet a lakásépítési támogatással (szocpollal) elérhető ingatlanok köre.