Megegyezett szerdán az Európai Unió és Svájc a pénzügyi adatok automatikus cseréjéről Brüsszelben.

Folytatódik a pályázati csalások leleplezése, több mint 30 helyszínen csaptak le.

Megközelítette a 100 milliárd forintot, csak decemberben mintegy 30 milliárd forintot tett ki az összeg, amely a tavaly lezárult offshore-amnesztia keretében tért vissza Magyarországra.

A szakértő szerint nem valószínű, hogy a magyar kormány általános érvénnyel tudna adómegállapodást kötni Svájccal a magyar állampolgárok által ott elhelyezett bankbetétekről. Az erre vonatkozó információkat csak a betétes engedélyével adhatják ki a svájci pénzintézetek. Azt gondolhatnánk persze, hogy ők ehhez nyilván nem járulnak hozzá, csakhogy így adózási szempontból rosszabbul járnak. A svájci banktitkot a nemzetközi egyezmények is külön kezelik, olyan jogintézmény ez, aminek még Németország és az Egyesült Államok is hiába ment neki, hasonló célzattal, mint Magyarország, végül nem jártak sikerrel. Ami Svájcban titok, az ott is marad.

Az 1970 és 2010 közötti negyven évben az államadósság kétszeresének megfelelő mozgótőke hagyta el Magyarországot, a kormány pedig szeretné megakadályozni a jövőben a tőke magyarországi adórendszerből való kivonását - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az este című műsorában csütörtökön.

A világ pénzarisztokráciájának leggazdagabbjai legalább 21 ezer milliárd dollárnak megfelelő vagyont rejtegetnek hazájuk adóhivatalai elől külföldi adóparadicsomokban - áll az egyik vezető londoni üzleti tanácsadó cég új, vasárnap ismertetett globális felmérésében.

Hiányosak a hazai gazdaságot védő jogszabályok, így semmi sem akadályozza meg, hogy az itt elért eredményt a vállalkozások magyarországi adóztatás nélkül kivigyék az országból, jelentős adóbevételtől megfosztva a hazai költségvetést. Menekülnek az evások is.