Erdődi Zoltán, a Konto Roll Management Kft. adószakértője szerint gyakoriak az ellentmondások a joganyagban, így a UPC például 1 milliárd forinttal csökkenthette fizetendő áfáját, holott egy nemzetközi egyezményünk kizárná ennek lehetőségét.
Off-shore birodalom lettünk?
Magyarországon jelenleg több mint 6000 cég működik off-shore tulajdonossal, azaz több cég működik off-shore tulajdonosi háttérrel, mint ahány cseh, holland, spanyol és angol együttvéve. Összesen 6665 társaság tulajdonosai között találunk off-shore hátterű cégeket, s ebben a számban nincsenek benne azok a vállalkozások, amelyeket áttételesen, vagy akár többszörös áttétellel birtokolnak ilyen társaságok. Ezekkel együtt vélhetően jóval nagyobb ez a szám. Leginkább a „ciprusi tőke" keresi az itthoni lehetőségeket, jelenleg több ciprusi hátterű társaság tevékenykedik az országban, mint ahány cseh, vagy spanyol tulajdonú vállalat.
|
| Ciprus - kedvező (adózási) kilátások |
Mindez azért lehetséges, mert hiányosak a hazai gazdaságot védő jogszabályok, amelyek az adótörvények adta kiskapukkal szemben védhetnék gazdaságunkat attól, hogy az itt elért eredményt a vállalkozások magyarországi adóztatás nélkül kivigyék az országból, jelentős adóbevételtől megfosztva a hazai költségvetést – véli Erdődi Zoltán, a Konto Roll Management Kft. adószakértője.
A tavaly év elején meghirdetett adóamnesztia még 2012 végéig érvényes. Tavaly szeptemberi adatok szerint 15 milliárd forintnyi vagyon vándorolt haza a lehetőség miatt. Év végéig ugyanis a külföldről hazahozott pénzek 10%-át kell befizetni adóként, a többit viszont ez esetben nem vizsgálja az adóhatóság. Szeptemberig az amnesztia miatt tehát másfél milliárd forinttal lett gazdagabb a magyar állam (és persze a hazahozott vagyonokat itt fektették be, illetve a jövőben majd itt is adóznak utánuk).
| Csökkent az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) használók köre: jelenleg 76 ezer evást tart nyilván az adóhivatal szemben a 2010 végén regisztrált 96 ezerrel - írja szerdai számában a Magyar Nemzet. A lap szakmai körökből úgy értesült, hogy az evát elhagyó vállalkozók egy része külföldön, a környező országokban próbál szerencsét. A parlament tavaly döntött arról, hogy január elsejétől a korábbi 30 százalékról a bruttó árbevétel 37 százalékára emelkedik az eva kulcsa. A NAV azt is közölte a lappal, hogy tavaly decemberben több mint 1.300-an léptek be az evába, miközben 13.400-an kijelentkeztek ebből az adózási formából. |
Amit a papír elbír
Erdődi szerint nemcsak az offshore országokkal van baj, olyan is előfordul, hogy a kétoldalú nemzetközi szerződések – legalábbis szellemükben - ellentmondanak a hazai jogszabályoknak Jellegzetes példaként említette a UPC ügyét. A UPC 2010-ben mintegy egymilliárdos összegtől fosztotta meg a magyar költségvetést azzal, hogy a parabolaantennás üzletágát Luxemburgba költöztette. A cég lépése már akkor adóelkerülésnek tűnt egyes szakértők szerint, mégsem kapott komolyabb adóhatósági vizsgálatot a nyakába, vélhetően azért, mert a jogszabályi lehetőségeket kihasználva lépett és papíron az adóelkerülés ténye nem áll fenn. A UPC még fogyasztóvédelmi szabályokat sem sértette meg azzal, hogy nem számlázott kevesebbet az előfizetőinek az alacsonyabb luxemburgi áfakulcs miatt, mert informálta a fogyasztókat azzal, hogy a számlán feltüntette a fizetett áfa összegét.
Nem jogellenes, de...
Az adószakértő álláspontja szerint a UPC-nek a luxemburgi cégbe történő tevékenység-átszervezése alapvetően nem jogellenes, azonban van legalább egy olyan eljárási probléma ami aggályos az ügy szempontjából. Szakmai megítélése szerint a UPC-nek az 1990. évi XCV. törvény, amely a Magyar Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség között, a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén Budapesten, 1990. évi január hó 15. napján aláírt egyezményt tartalmazza, Magyarországon telephely szerint kellene továbbra is adóznia az általános forgalmi adó és a társasági adó tekintetében. Erre a kötelezettségre utal szerinte a hivatkozott törvény 5. és 7. cikkelye, amelynek érvényesítése esetén az áfa és a társasági adó megfizetésére a Magyarországon szerzett jövedelmek szempontjából a Magyar adóhatóság felé lenne kötelezett a UPC. Ezt a problémát azonban legjobb tudomása szerint senki sem vizsgálta, feltehetőleg azért nem, ment a NAV nem látott esélyt arra, hogy a fennálló jogszabályok alapján érvényesítse igényeit.
A bankcsoport elkezdte kidolgozni saját, legfeljebb 5 százalékos éves kamatozású, folyósítási és hitelbírálati díj nélküli jelzáloghitel-konstrukcióját. 
