„A megyei jogú városokban az ingatlanárak jellemzően alacsonyabbak a fővárosi kerületeknél, de a legdrágább városok már a külső pesti kerületek árszintjével versenyeznek” – foglalta össze Soóki-Tóth Gábor az idei értékesítési adatok alapján összeállított lista tanulságait. Az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője arról számolt be, hogy a 25 megyei jogú városban az idei év első hat hónapjában átlagosan 554 ezer forint volt egy használt téglalakás négyzetmétere, ami a tavalyi átlaghoz képest 5,7 százalékkal magasabb. A panellakások 507 ezer forintos fajlagos ára is 8,1 százalékkal emelkedett, míg a használt házak esetében 441 ezer forintos négyzetméterár az átlag érték, ami 16,8 százalékkal magasabb a 2022-es év átlagáránál. „Összességében minden típusnál emelkedett az ár, de az emelkedés üteme a korábbiakhoz képest jelentősen mérséklődött” – összegzett a szakember.
A használt téglalakások esetében a legdrágább város Debrecen, átlagosan 768 ezer forintos négyzetméterárral. Kissé lemaradva Székesfehérvár (651 ezer forint) majd Győr (645 ezer forint) következik. A legtöbb városban a fajlagos átlagár a 400-550 ezer forint közötti sávban mozog, a legolcsóbban Nagykanizsán - 400 ezer forintos átlag értékkel – lehet lakáshoz jutni. A tavalyihoz képest idén 5,7 százalékkal kerülnek többe a téglalakások: a legtöbb városban 1-10 százalékkal emelkedett a fajlagos ár, de az összetételhatás miatt ennél nagyobb mértékű, 15-20 százalékos áremelkedés tapasztalható Nagykanizsán, Szolnokon és Pécsett. Szintén az összetételhatás okán azonban nem emelkedtek az árak Győrben, Miskolcon és Tatabányán.
A panellakások esetében ugyancsak Debrecen a legdrágább a megyei jogú városok között. A cívisvárosban az idei átlagos fajlagos ár 661 ezer forint négyzetméterenként. A sorrendben Veszprém (611 ezer forint), majd Székesfehérvár (582 ezer forint), és Győr (553 ezer forint) követi a hajdúsági megyeszékhelyt. A többi városban 360-500 ezer forint között mozog a négyzetméterár, a legalacsonyabb átlagár a szolnoki. A tavalyinál átlagosan 8,1 százalékkal kérnek többet idén egy panellakás négyzetméteréért. Nincs nagy kilengés, az áremelkedés 0-19 százalék között volt a tavalyi átlaghoz képest. A legkevésbé Zalaegerszegen, a legjobban Nagykanizsán emelkedett az átlagos négyzetméterár.
A családi házak négyzetméterének átlagára a megyei jogú városokban 442 ezer forint. Ebben a szegmensben Sopron az első, 700 ezer forintos átlag értékkel, emellett Debrecen (561 ezer forint) és Győr (492 ezer forint) tartozik a legdrágább városok közé. Érdekes módon ebben a szegmensben nagyobb különbségek alakultak ki a városok között: a kisebb és a fővárostól távolabbi településekre jóval alacsonyabb, 200-300 ezer forintos négyzetméterár a jellemző, míg a főváros közeli települések, mint például Érd, esetében megközelíti a négyzetméter ár az 500 ezer forintot.
Az ingatlanpiacon a családi házak esetében nyílt szét leginkább az árolló, az ebben a szegmensben mért, 16,8 százalékos áremelkedés a legnagyobb a három használt ingatlantípus között, de Soóki-Tóth Gábor megjegyezte: az összetételhatásnak ebben a szegmensben van a legnagyobb hatása. „Városonként szélsőségesen -10 és +30 százalék között változtak a négyzetméterárak a tavalyi évhez képest. Az idei értékesítési adatok alapján azonban azt látjuk, hogy a vásárlók inkább a jobb állapotú ingatlanokat keresik, de van arra is precedens (mint például Kecskemét és Szekszárd esetében), hogy nem nőttek az árak, de a rosszabb állapotú, felújításra szoruló ingatlanok is gazdára találnak” – mondta a szakember. A legnagyobb városokban jellemzően 15-20 százalékos áremelkedést mért az OC ebben a szegmensben, például a második legnépesebb magyar településen, Debrecenben 16 százalékkal magasabbak az idei árak a tavalyi átlagnál.
A japán kormány hozzákezdett a hadiipari komplexum fejlesztési stratégiájának a kidolgozásához. 
