Elszakadt egymástól az eladó és kiadó lakások piaca, utóbbi a kereslet alakulását jelző adatok szerint jobb helyzetben várja a nyári albérletpiaci főszezont. Az átlagos bérleti díjak pedig áprilisban is emelkedőn maradtak a KSH–ingatlan.com lakbérindex legfrissebb kiadványa szerint.
„Már a korábbi hónapokban voltak arra utaló jelek, hogy az albérletpiac eltérő irányba halad az eladó lakásokhoz képest, mostanra viszont ez a trend tartósnak látszik. Az eladó lakások iránti érdeklődések száma éves összevetésben 44 százalékkal csökkent az idén, míg a kiadó lakóingatlanoknál mindössze 22 százalékos volt a csökkenés. Az eladó lakóingatlanokra történő keresések számának 18 százalékos csökkenésével párhuzamosan a kiadóknál 11 százalékos növekedés ment végbe”
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Azt, hogy az albérletpiac a keresletet tekintve jobb helyzetben van, mint a használt lakások szegmense mutatja az is, hogy folytatódott a bérleti díjak növekedése.
„Országszerte áprilisban 0,7 százalékkal emelkedtek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest, a fővárosban jelentősebb, 1,7 százalékos emelkedés ment végbe, szemben az egy hónappal korábbi 0,8 és 0,9 százalékos emelkedéssel. Azaz országosan lassult, Budapesten pedig jelentősen gyorsult a drágulás üteme. Utóbbiban szerepet játszhat, hogy sokan már a nyári albérletpiaci szezon előtt szerették volna letudni a lakásbérlést, ami extra keresletet hozott a fővárosi piacra”
– kommentálta az KSH–ingatlan.com lakbérindexének legfrissebb adatait Balogh László. Tavaly áprilishoz képest egyébként országosan 17, Budapesten 19 százalékkal nőttek a lakbérek, 2015-höz viszonyítva pedig 81, illetve 75 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor reálértéken a járvány előtti csúcsértékhez képest bő 10 százalékkal alacsonyabban vannak. A szakember közölte, hogy áprilisban a reállakbérek alapvetően az előző havi szinten maradtak.
A májusi kínálati adatok is élénk albérletpiacra utalnak. Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten 225 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, szemben az egy hónappal korábbi 220 ezer és az egy évvel korábbi 180 ezer forinttal. A legnagyobb kínálatot felvonultató kerületek közül a XIII.-ban 245 ezer, a XI.-ben 230 ezer, a II.-ban átlagosan 330 ezer forintért hirdették kiadásra a lakásokat. Utóbbi kerület ezzel a bérleti díjjal átvette a legdrágább városrész címet az V. kerülettől, ahol május közepén 324 ezer forint volt az átlag. A legolcsóbb budapesti kerületekben, a XVII.-ben, a XIX.-ben és a XXIII.-ban átlagosan 138-147 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat.
A legalacsonyabb lakbért nyújtó fővárosi kerületeknél több vármegyeszékhely drágábbnak mondható. Veszprém vezeti a listát 165 ezer forinttal, utána jön Szombathely 155 ezer forintos összeggel, majd Debrecen, Székesfehérvár, Győr és Tatabánya következik egyaránt 150 ezer forinttal. A vármegyeszékhelyek közül Szekszárd, Kaposvár, Miskolc, Békéscsaba és Salgótarján a legolcsóbb, ezeket a nagyvárosokat 90-110 ezer forintos átlagos lakbér jellemezte május közepén.
Mennyit ér az ingatlanom? című sorozatunk cikkeit itt olvashatja! >>
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
