Az Allianz Hungária összegyűjtött néhány hasznos tanácsot:
1. Ellenőrizzük, hogy az adott társasház rendelkezik-e biztosítással!
A lakásban élők gyakran azért nem kötnek lakásbiztosítást otthonukra, mert a társasháznak van biztosítása. A legutóbbi kutatásaink során a lakásban élők szinte mindegyike úgy nyilatkozott, hogy rendelkeznek otthonbiztosítással, azonban ezeknek közel fele valójában társasház-biztosítás.
Ha új lakásba költözünk, mindenképp járjunk utána, rendelkezik-e az adott társasház biztosítással, és kérjünk információt a közös képviselőtől arról, mire szól a szerződés. Érdemes informálódni a társasházi biztosítás alapján a lakásunkra eső biztosítási összeg nagyságáról is, és ez alapján mérlegelni, vajon elegendő fedezetet nyújtana-e esetleges kár esetén.
2. Ellenőrizzük, hogy a társasházi biztosítás mire fizet, és amennyiben szükséges kössünk kiegészítésként lakásbiztosítást az ingatlanra!
A legfontosabb azt megtudni, hogy a társasházi biztosítás a teljes épületre, vagy csak a közös tulajdonú területekre szól. Ha a társasházra kötött biztosítás csak a közös tulajdont védi, könnyen nehéz helyzetbe kerülhetünk kár esetén, mivel nem lesz biztosítási fedezet a saját/külön tulajdonú részekre.
Éppen ezért fontos, hogy ha a társasház biztosítása csak a közös épületrészekre vonatkozik, akkor a saját tulajdonú épületrészekre és ingóságra kössünk lakásbiztosítást. Azt is érdemes tanulmányozni, hogy milyen károk esetén térít a közösség biztosítása, valóban minden kockázatra kiterjed-e a szerződés, ami a lakásunkat veszélyeztetheti.
3. Hangoljuk össze biztosításokat!
Bizonyos káresetekre a társasház és a lakás biztosítása is kiterjedhet. Mivel kár esetén ilyenkor is csak az egyik szerződés alapján kaphatunk kártérítést, a lakásbiztosítási szerződés megkötésekor érdemes erre külön figyelmet szentelni, hogy ne szerepeljenek azok a fedezetek, amikre a társasház biztosítása már kiterjed.
4. Ne feledkezzünk meg az ingóságainkról sem!
A társasház biztosítás megköthető az egész épületre, ilyen esetben a saját tulajdonú épületrészre is érvényes a közös biztosítás, azonban nem feltétlenül terjed ki a saját ingóságokra. Ekkor érdemes az ingóságokra külön biztosítást kötni. Ilyenkor is ügyeljünk arra, hogy a vagyontárgyaink értékét minél pontosabban határozzuk meg, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ezt a szerződést is karban kell tartani.
A biztosító minden évben megküldi a biztosított vagyontárgyakról és az aktuális biztosítási összegekről szóló biztosítási kötvényt, ilyenkor ajánlott újra átnézni a biztosítást, és összehasonlítani az abban szereplő vagyontárgyakat és biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyakkal, hiszen ezen idő alatt gyarapodhattak vagyontárgyaink, amelyre a régebben kötött biztosításban választott biztosítási összegek már nem terjednek ki.
5. A bérbeadott lakásokra is érdemes biztosítást kötni
A bérbeadott lakásra különösen érdemes biztosítást kötni, hiszen számos olyan káresemény történhet önhibánkon és a bérlők hibáján kívül, aminek helyreállítása jelentős anyagi kárt okoz a tulajdonos számára.
Már a lakásbérleti szerződésben rögzítsük, hogy van-e biztosítás az ingatlanra, milyen kockázatokra terjed ki, annak díját ki fizeti, és az pontosan milyen káreseményekre fizet.
6. Bérlőként is biztonságban
Az Allianz felmérése szerint a bérlők nagy része azért nem köt lakásbiztosítást, mert sokan azt hiszik, hogy azt csak a tulajdonos kötheti meg. Ez azonban nem igaz. Bérlőként tehát először is tisztázzuk a tulajdonossal, hogy van-e a lakáson biztosítás.
Ne felejtsük el, hogy amennyiben a lakás biztosítva is van, a saját értékeinkre, vagyontárgyainkra, műszaki cikkeinkre nem terjed ki a védelem, éppen ezért ezekre az ingóságokra érdemes a bérlőnek is biztosítást kötnie.
Bevett gyakorlat vagy fokozódó verseny? 
