"Éves alapon a lakóingatlanok árnövekedése egymástól nagyon eltérő képet mutat" - mondta Kohári Gábor, a Deloitte Zrt. Ingatlanszektorra szakosodott munkacsoportjának vezetője. A Deloitte immáron harmadik alkalommal készítette el Ingatlan Index tanulmányát, amely 14 európai ország lakáspiaci elemzésén alapszik.
Ausztria és Németország érte el a legnagyobb áremelkedést (sorrendben 7, illetve 5 százalékos eredménnyel), míg Olaszországban és Spanyolországban még mindig estek az ingatlanárak tavaly (rendre 5, illetve 13 százalékkal).
|
| Új lakások átlagos tranzakciós árai (EUR/ m2). Forrás: Deloitte |
A legdrágább európai városoknak továbbra is London és Párizs számítanak. Londonban a központhoz közel az átlagos négyzetméterenkénti ár meghaladja a 10 ezer eurós értéket. Párizsban a használt lakások négyzetméterenkénti árai elérték az átlagosan 8 140 eurós szintet.
Az előbbiekkel szemben Budapest, Lisszabon és Varsó a spektrum ellentétes oldalán helyezkednek el, sorrendben 1 140, 1 640, illetve 1 704 eurós átlagos négyzetméterenkénti árakkal, így az utóbbi városok alkották 2013-ban a legkedvezőbb árú lakóingatlanokkal rendelkező fővárosok csoportját.
Vágyálom a saját?
A saját lakástulajdon elérhetősége jelentősen változik a vizsgált országok között. Amíg Dániában már 2,1 éves bruttó jövedelem elegendő új lakás vásárlásához, addig Csehországban 7,2 évnyi bruttó jövedelemre van szükség ugyanehhez.
Lengyelországban és Magyarországon ez az érték egységesen 7,4 év. Ugyanakkor hazánkban a kedvezően alakuló ár-jövedelem szinteknek köszönhetően a mostani, 2014-es mutató a legkedvezőbb a 2003-as 2004-es fellendülés óta.
|
| Saját lakás elérhetősége, átlagos új lakás (70 m2) vásárlásához szükséges éves bruttó jövedelem szorzója 2013-ban. Forrás: Deloitte |
Nálunk épült a legkevesebb lakás
A legmagasabb arányú lakásfejlesztés 2013-ban Oroszországban volt, ezer főre vetítve 6,5 elkészült lakással. A nyugat- európai országok között Franciaországban volt a legaktívabb lakásfejlesztés, ezer főre vetítve 5 elkészült lakással, amelyet szorosan követett Ausztria, 4,7 elkészült lakással ezer főre vetítve. Spanyolországban, a legnagyobb kínálati lakásállománnyal rendelkező országban folytatódott az eddigi tendencia a fejlesztések visszaszorulásában, itt a lakóingatlan-beruházások volumene 45 százalékkal maradt el az EU átlagtól.
A legalacsonyabb lakásépítési aktivitást Magyarországon rögzítették, ezer főre vetítve 0,7 elkészült lakással, ami alig egyharmada az EU-s átlagértéknek. Hazánkban a jelenlegi alacsony építési volumen, továbbá a lakásvásárlás szempontjából egyre kedvezőbb gazdasági feltételek könnyen az új építésű kínálati állomány gyors elapadásához vezethetnek, ami a továbbiakban kihívás elé állíthatja a lakásfejlesztőket.
De azért javul a helyzet
A Deloitte jelentése szerint Magyarországon az évek óta tartó árcsökkenés megállni látszik, ideális körülményt teremtve lakásvásárlás szempontjából, legyen szó saját használatú, vagy épp befektetési célú ingatlanról. A fejlődés lehetséges indikátorai a viszonylagosan alacsony lakásárak, az emelkedő reáljövedelmek, a javuló munkanélküliségi mutatók és a kedvező hitelkamat-szint.
Csökkenő kamatok az új hiteleknél
Az elmúlt hónapokban érzékelhetően megnövekedett a lakáshitelek iránti érdeklődés. Ennek viszonylag nagy része a felújításra, modernizálásra, illetve használt lakás vásárlására igényelt hitel, és egyelőre alacsony részesedéssel van jelen az újlakás-építés.
A lakáscélú hitelkamatok esését segíti a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-csökkentése: 2012. augusztus óta az alapkamat visszavágása folyamatos volt; az alapkamat idén nyáron elérte a történelmi mélypontot jelentő 2,1 százalékot.
A bankok növekedő hitelkihelyezési hajlandósága szerencsésen párosul a teljes hiteldíj mutató csökkenésével. Konstrukciótól függően az ingatlan célú jelzáloghitelek 5 százalék körüli THM mutatótól elérhetőek.
A Deloitte-Scale Bankindex, amely a lakosság banki termékekkel kapcsolatos attitűdjeit méri Magyarországon, szintén a hitelfelvételi kedv egyértelmű emelkedését jelzi, ami további felhajtóerővel bírhat a lakáskeresletre és az ingatlanárakra is.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1700,25 pontos, 1,31 százalékos csökkenéssel, 128 030,58 ponton zárt csütörtökön.
