A szem fehér részét, az ínhártyát borító átlátszó, vékony nyálkahártyaréteg a kötőhártya, amely még a szemhéjak belső, szem felőli részét is fedi. Elsődleges szerepe a szem kiszáradásának megelőzésében van, amelyet nyáktermelő sejtjei biztosítanak, de a szem mechanikai védelméhez is hozzájárul - olvasható az orvostkeresek.hu közleményében. Igen érzékeny területről van szó, így ritka az az ember, aki élete során néhányszor ne találkozna a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis) kellemetlenségeivel. A gyulladás megjelenhet mindkét szemen, de érintheti csak az egyiket is, és több dolog is kiválthatja:
- Huzat
- Idegen anyag szembekerülése (ez különösen poros munkahelyeken fenyeget, ahol például mésszel, homokkal, fűrészporral dolgoznak)
- Vírus
- Erős fény
- Ultraibolya sugárzás
- Kontaktlencse által okozott irritáció
- Allergia
- Újszülötteknél a nem teljesen megnyílt könnycsatorna
- Baktérium (ezt különösen strandon, uszodában könnyű összeszedni)
Meg kell különböztetnünk az akut és a krónikus gyulladást, amelyek részben hasonló tünetekkel rendelkeznek – tájékoztat dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemészorvosa. Általános tünet lehet a „csipás” szem, ami a fokozott váladékképződés miatt reggelre gyakran még összeragadt szemhéjakhoz is vezethet. A duzzanat, a kipirosodás, a könnyezés, a viszketés és a fájdalom is conjuctivitisre utalnak. Az akut betegségnél gyakori az idegentest érzés, mintha egy apró tárgy zavarná a szemet, súlyosabb esetben még meg is duzzad a szemhéj. A krónikus gyulladás nem okoz ilyen erőteljes tüneteket, bár az égő, viszkető érzés ilyenkor is megjelenik. Ennek hátterében elhúzódó bakteriális fertőzés, valamint izgató vegyi anyagok, füst állhatnak.
Évtizedekkel ezelőtt a vakság fő oka a bakteriális kötőhártya-gyulladás volt, amelyet a gonorrhea nevű nemi betegségért is felelős gonococcus nevű baktérium okozott. A nemi váladék útján terjedő kórokozó a szem sűrű, gennyes váladékozását okozta és kezelés nélkül a szaruhártya átfúródásához is vezethetett. A kötőhártya csomós gyulladásáért, a trachomáért szintén bakteriális fertőzést okolhattunk, és ebben az esetben is fennállt a vakság lehetősége. Szerencsére ez a két kórkép ma már csak ritkán fordul elő.
Az egyéb, például strandon összeszedett bakteriális fertőzés mára már kezelés nélkül is meggyógyul 8-10 nap alatt, ezt rövidítheti le a célzott terápia 2-3 napra. A vírusos gyulladásnak már több idő kell a gyógyuláshoz, és gyakran más szervek is érintettek a betegségben. Főleg a garat gyulladása, a nyirokcsomó-duzzanat, a levertség, a láz jellemző erre a kórra. Az allergiás kötőhártya-gyulladás jellemzően egyéb allergiás betegségekkel, főként a szénanáthával együtt jelentkezik.
A szemész szakorvos legtöbbször már a tünetek alapján is felismeri a problémát, de minden esetben áttekinti az egész szemet és szükség esetén kenetet is vehet a kötőhártyáról a kórokozó beazonosítása végett. A betegség azonosítása elsősorban azért fontos, mert fertőző betegségről lévén szó, tudnunk kell, meddig kell kerülnünk a közösséget. Ha bakteriális fertőzésről van szó, a szemorvos megfelelő antibiotikus kúrát alkalmaz . Ez a kezelés a vírusos formánál is szóba jöhet, az esetlegesen fellépő bakteriális felülfertőzés esetén, illetve annak megelőzésére. Korábban javasoltak kamillateás borogatást is, de mivel maga a kamilla is allergizálhat, helyette a langyos víz ajánlott. Bizonyos esetekben a kötőhártya-gyulladás szaruhártya károsodáshoz vezethet , ezért is fontos a korai kezelés.
Aki hajlamos a szemgyulladásokra, vagy már diagnosztizálták nála a conjuctivitist, néhány alapvető higiéniai szabályt érdemes betartania:
- Ne nyúljon a szemébe, ne dörzsölgesse!
- Gyakran mosson kezet!
- Ne használjon mással közös törölközőt és szemfestéket (szemspirált egyébként sem ajánlatos)!
- A kontaktlencsét előírásszerűen használja, a tárolószert naponta cserélje!
Privátbankár - Valentínyi Katalin