Mindeközben a magyar egyetemisták háromnegyede lehetségesnek tartja, hogy 5 év múlva már nem a jelenleg választott szakmájában fog dolgozni. A Profession.hu toborzási szakértője és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) docense szerint éppen ezért a szakmai sikerhez ma már nem a lexikális tudás bővítésére, hanem elsősorban speciális készségek és kompetenciák fejlesztése van szükség.
Nehéz lesz versenyezni
A következő tíz évben az Egyesült Államokban több mint 6 millió kiskereskedelmi dolgozót, az alkalmazotti kör 38 százalékát fogja várhatóan leváltani a robotizálás és a nagyfokú digitalizáció – mutat rá az Cornerstone Capital Group 2017-es kutatása.
A Világgazdasági Fórum (WEF) elemzése szerint a következő évtizedben a munkaerő-piaci érvényesüléshez nélkülözhetetlen készségek közé tartozik a komplex problémamegoldó képesség, a kognitív rugalmasság, a kreativitás, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia és a kritikai gondolkodás.
A tudás csak adott pillanatban értékes
Dr. Király Zsolt, a METU egyetemi docense szerint a jelenleg is zajló negyedik ipari forradalom eredményeként teljes ágazatok tűnnek el, ezáltal szakmák és pozíciók válnak feleslegessé. Egy ilyen dinamikusan változó világban az egyén tudása gyorsan elveszíti az értékét, emiatt a szakmai ismereteknél ma már sokkal fontosabb az önálló tanulás és fejlődés képessége, valamint az újdonság iránti nyitottság – hangsúlyozta a szakértő.
A METU kutatása szerint a magyar fiatalok harmada kifejezetten stresszesnek éli meg a pályakezdést, mivel bizonytalanok abban, hogy a most megszerzett tudásuk hosszú távon is elegendő lesz-e jövőbeli pozíciójuk betöltéséhez.
Szoftverek választják ki az ideális munkavállalót?
Míg tíz éve újsághirdetéseken keresztül találtak munkát az emberek, mára az önéletrajz és a személyes interjú szükségességét is megkérdőjelezik az arcfelismerő szoftverek, valamint a humánerőforrás adatbázisokat szűrő alkalmazások. Az álláshirdetéseket a munkavállalók manapság Facebookon keresik, és az online aktivitásuk alapján ajánlanak nekik megfelelő pozíciókat - hangsúlyozta Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletágvezetője. A szakértő úgy látja, az álláskeresés egyre inkább a mobilfelületre terelődik, és olyan állandó online interakcióvá válik, amely nem igényel személyes jelenlétet.
Néhány év múlva már az Y-generáción a sor
A Profession Services tapasztalatai szerint az átlagosan 40 évet aktív munkával töltött generációnál 5-6 munkahelyváltás a jellemző, a most pályakezdő fiatalok számára azonban már természetessé vált a projektjellegű munkavállalás.
A munkaadók számára is kihívás megfelelő tudást, fejlődési lehetőséget, jövőképet biztosítani az ügynevezett „job hopper” Y-generáció számára, melynek tagjai az eddigi tapasztalatok alapján 2-3 évente munkahelyet váltanak. A digitalizálódás a legkeresettebb szakmák szintjén is egyértelműen kirajzolódik, hiszen a cégek az IT-fejlesztők és üzemeltetők, a gépész- és villamosmérnökök, valamint a digitális marketingesek iránt érdeklődnek a leginkább.
A munkaerőhiány és a tehetséges munkaerő iránt kereslet magával hozta a munkáltatói márkaépítést, mivel a munkaadónak már élményt és elköteleződést kell biztosítania a munkavállaló számára. A munkavállalói élmény ma már ugyanolyan fontos, mint a szolgáltatások és termékek kapcsán a vásárlói illetve ügyfélélmény – véli Dr. Király Zsolt. A nemzetközi statisztikák alapján 2020-ra az aktív munkavállalók jelentős többsége már az Y-generációból kerül ki, így kulcskérdéssé vált, hogyan tarthatják meg a cégek a tehetséges munkaerőt 2-3 évnél tovább.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
