Megfelelnek a nagy összegű végkielégítések magyar adószabályai az európai jogi elvárásoknak - a strasbourgi bíróság döntése kapcsán Völner Pál a Magyar Időknek úgy fogalmazott: a különadó bizonyos esetekben világosan kijelöli a köz szolgálatában állók kereseti lehetőségeit, egyúttal megvédi a társadalmat a korábbi igazságtalanságoktól.
A magyarok nincsenek egyedül
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a hónap elején úgy határozott, hogy a nagy összegű végkielégítéseket megadóztató mostani magyar rendelkezések összeegyeztethetőek az európai jogi elvárásokkal - ismertette a bírósági határozat lényegét a Magyar Idők szombati számában az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál a strasbourgi testület érvei közül a legfontosabbakat kiemelve azt mondta: az ítélkező fórum szerint nem jelent túlzott elvonást a jelenleg hatályos 75 százalékos különadót kivető magyar szabályozás. "Az ítéletből kiderül, hogy a megoldás nem példa nélküli a kontinensen, alkalmazása nem feszíti szét az európai jogrend kereteit" - fűzte hozzá.
Völner Pál felidézte, hogy az Országgyűlés 2010-ben első felindulásból úgy határozott, hogy egyes korábbi, nagyobb, a társadalmat joggal felháborító végkielégítésekre extra közterhet vet ki, 98 százalékos kulccsal. A szabályozás kezdetben elbukott az Alkotmánybíróságon, és Strasbourgban már korábban is kezdeményeztek jogi eljárásokat egyes érintettek. Ezek miatt az Országgyűlés módosított a jogszabályon, így jelenleg a végső juttatások - beosztástól függően - kétmillió, illetve 3,5 millió forint feletti részéből az állam 75 százalékot von el.
Péntek reggel óta alig mozdult. 
