Dohányzunk, kövérek vagyunk és lusták? Valaki ezért megfizet

A Generali nemrég 500 fős mintán készített felmérést a magyarok egészségi állapotáról, hogy az így szerzett tapasztalatokat aztán a biztosítási termékeik árazásába és stratégiájukba is beépíthessék - hangzott el a biztosító által szervezett mai sajtóeseményen, ahol a kutatás legfőbb eredményeit mutatták be.

Az, hogy tudjuk, hogyan kellene egészségesen élnünk, még nem jelenti azt, hogy úgy is élünk. Magyarországon is egyre többször kerül szóba az egészséges életmód, a parlament tegnapi döntése után pedig valószínűleg most is sokáig napirenden marad a téma, hiszen hazánkban az elhízás és a dohányzás jelenti a legnagyobb problémát. Az egészségtelen életmód ráadásul olyan kockázatokat rejt, amit ma már a biztosítók is felismertek, sőt elkezdték beárazni termékeiket eszerint. Az igen árérzékeny piacon nehéz lenne "büntetni" a dohányosokat, így egyelőre az egészségesen élők kapnak kedvezményeket inkább.

Téves önkép és lustaság?

Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási üzletágának igazgatója elmondta, hogy a felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek többsége úgy véli, az egészséges életmódért nap mint nap tenni kell, mert az nem csak biológia adottság kérdése. Míg ezt sokan így gondolják, a valóságban már kevesen tesznek mindezért. A válaszadók kevesebb mint egynegyede sportol például rendszeresen, valamivel több mint egytizedük csak az, aki alkalmanként mozog. Sport címszó alatt a legtöbben így is a szezonális sportokra (pl.: síelés) gondolnak, a rendszeres mozgás kevésbe van benne a köztudatban Schaub szerint. Jellemző a magyarokra, hogy a felmérésben szereplők összesen csak 16%-a tesz  meg mindent azért, hogy egészségesen éljen.

Ön tervezi, hogy változtat életmódján?
	Egészségesen élek, nem tervezem.
	Élhetnék még egészségesebben, szóval igen.
	Nem élek egészségesen, de itt az ideje változtatni!
	Nem élek egészségsen és nem is tervezem hogy változtatok.

A megkérdezettek 56% nem sportol semmit, sőt 41%-ukra még a rendszeres étkezés sem jellemző, egészséges ételeket pedig az összes megkérdezett kevesebb mint harmada fogyaszt. A mentális egészségre is gondoltak a felmérés készítői: a megkérdezettek csak felének van például hobbija, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a dohányosok és a nők általában nem csinálnak semmi pluszt a munkájuk vagy a családjuk mellett. A kialvatlanság is jellemző a megkérdezettekre, csak 40%-uk mondta, hogy tud naponta 8 órát pihenni. A sportolás hiánya és a dohányzás mellett tehát a stresszes életmód is jellemző a megkérdezettekre, akiknek csak egytizede mondta azt, hogy stresszmentesen él.

A KSH 2009-es adatai szerint a 15 évnél idősebb magyar lakosság 31,4%-a dohányzik napi rendszerességgel, ez az Unióban az 5. legrosszabb helyezést jelenti számunkra. A Generali kutatása is hasonló arányt hozott, ahogy az is igaz, hogy a nők közül kevesebben cigarettáznak. Árulkodó a fiatalokra nézve, hogy a KSH 15 éves kortól mér, de az is igaz, hogy az elmúlt években minden korosztályban csökkent a dohányosok száma, így a rászokók száma is. Ettől persze a magyar statisztikák még lesújtó képet festenek.

Ezt jól megszívtuk? A sajtótájékoztatón a Generali meghívásában részt vett Dr. Mucsi János, a Gödöllői Tüdőbeteg-gondozó Intézet tüdőgyógyász szakorvosa, aki tett azért, hogy a teremben ülő dohányosok gyorsan elgondolkozzanak a leszokásról. Megdöbbentő számok A szakorvos elmondta, hogy a függő dohányzás önmagában is betegség. Napi 12 szál elszívása után a páciens pedig már függőnek számít, hogy ezenkívül még elszív másik 10 szálat, az már "a saját hülyesége" - magyarázta a szakorvos. "Sokan gondolják azt, hogy napi egy doboz cigaretta adag (a Magyarországon forgalmazott termékek esetében 19-20 szál) megfelezésével a leszokás útjára léptek, holott valójában csak a hülyeségüket kezelik ezzel, a függőségüket nem" - mondta Mucsi. A magyar dohányosok közül minden második próbál meg leszokni legalább évente egyszer - általában sikertelenül. Azok közül, akik segítség nélkül próbálnak meg leszokni, csak 1-3% jár sikerrel ugyanis, vagyis tud tiszta maradni egy évig - ez a ráta megegyezik a heroinisták eredményességével. A világon nagyjából minden második felnőtt ember gyújt rá naponta, a magyar lakosság közel harmada. Magyarországon 100 ezer lakosból 105 hal meg 65 éves kora előtt koszorúér-rendellenességben, ebben vezetjük az EU-s statisztikákat. A legtöbb megbetegedés pedig visszavezethető a dohányzásra, évente 30 ezren halnak meg hazánkban dohányzás okozta megbetegedésben. Hogy az érrendszeri megbetegedésekben elsődleges szerepe van a cigarettának, azt jól mutatja, hogy a hazánkban végrehajtott végtag-amputációk (évente 8-10 ezer) 80%-a összefüggésben a dohányzással. Nem jobb a helyzet a passzív dohányzással sem, ebbe évente 3000 magyar hal bele, ami 3-szor annyi, mint ahányan évente közúti balesetben hunynak el. Megdöbbentő statisztika, hogy az 1-4 éves gyermekek halálozási okaként első helyen szerepel a passzív dohányzás. Jó úton a népegészségügy A szakorvos szerint a cigaretta típusok elnevezése is megtévesztő volt korábban ("light, ultralight"), hiszen az "agyunkat nem lehet becsapni". "A dohányosok a lágyabb cigarettát mélyebben tüdőzik le, és többet tartják bent a füstöt, így megkapják azt a nikotinadagot, amire "szükségük" van, "hozzájutnak a napi adaghoz" - mondta a szakorvos. Szerinte a nikotinmennyiség feltüntetése is megtévesztő, sokkal fontosabb lenne, hogy a rákkeltő anyagok arányát írják rá a dobozokra. A szakorvos szerint a nem dohányzókat védő törvény szigorítása már most 3%-kal csökkentheti a dohányosok számát, a "kocadohányosokat" valószínűleg eltereli a rászokás veszélyétől. A Budapesten bevezetett szigorítások (aluljárókban és megállókban nem lehet rágyújtani) pedig hozzájárulhatnak egy normális dohányzási kultúra kialakulásához - a passzív dohányosoknak ugyanis ez is nagy védelmet jelenthet. Az átfogó és következetesen végrehajtott dohányzás elleni intézkedések pedig már rövid távon jelentős eredményeket hozhatnak. A szakorvos szerint a leszokás első órái már látványos változást indítanak el, egyéves távlatban pedig alaposan csökkentik a kockázatokat. "Még hatvan évesen is megéri leszokni, éveket nyerhet vele a páciens. Persze minél előbb teszi le valaki a cigarettát, annál jobb" - mondta a tüdőgyógyász.

Testsúly tekintetében, akárcsak az egészséges életmód kérdésében, a magyarok pozitívabban gondolkodnak saját életükről, ezt alátámasztják a KSH adatai és a Generali felmérésének adatai közti különbségek is. A válaszadók csupán 27%-a mondta magáról, hogy kis mértékben túlsúlyos, míg 5%-uk tartja magát túlsúlyosnak, holott a valóság ennél lehangolóbb: a statisztikai hivatal 2009-es adatai szerint minden ötödik ember elhízott Magyarországon.

Annak ellenére, hogy az egészségtudatos életmód fontosságát a megkérdezettek többsége elismeri, a férfiaknak csak 28%-a, a nőknek pedig csupán 42%-a gondolja úgy, hogy nincs miért változtatnia az életmódján.   

Lusták vagyunk? Bár mint láttuk, a legtöbben eljutnak a felismerés szintjéig, és tudják, hogy életmódot kellene váltaniuk, vagy legalábbis valamivel egészségesebben élniük, a gyakorlatban ennek kevés a látszata. A Generali felmérésében csak 1% mondta azt, hogy valóban változtatni fog életmódján. A legtöbben idő- és pénzhiányra panaszkodva nem változtatnak szokásaikon vagy mennek el mozogni. A harmadik legtöbbet említett indok pedig a stressz volt, vagyis hogy egy nehezebb munkanap után már nem tudják magukat rávenni, hogy fussanak, vagy odafigyeljenek, hogy mit esznek. A rohanó és szürke hétköznapok mellett persze a lustaság is döntően befolyásolja, hogy miért nem változtatunk az életmódunkon. A kutatásból amúgy az is kiderült, hogy azok, akik gyerekkorukban is sportoltak, 70%-ban később sem fognak egészségtelenül élni. A 20-24 év közöttiek mozognak a legtöbbet, az életkor előrehaladtával aztán egyre kevesebbet. A felmérés tanúsága szerint a stressz is egyre nagyobb probléma. A WHO szerint a következő 10 évben Európában a depresszió lesz a legjelentősebb munkaképességi gát a betegségek közül.

Beárazzák az egészséget

Az egészségtelen életmód viszont egyre nagyobb kockázatot jelent a biztosítóknak. Schaub Erika szerint a biztosítási piacon minél jobban fel kell deríteni a fogyasztói igényeket, és alkalmazkodni ahhoz. Nem véletlenül készített ilyen kutatást a Generali. A kockázatokat pedig előbb-utóbb beárazzák a biztosítók, minta hogy jó néhány külföldi példa van arra, hogy az állami biztosító bünteti azokat, akik egészségtelen életet élnek, dohányoznak, keveset mozognak - hiszen nagyobb terhet rónak a kockázatközösség tagjaira ezzel. Magyarországon ilyen gyakorlat még nem terjedt el, sem az állami, semmi a magánszektor biztosítóinál - hiszen az is látszik, hogy ez a piac igen árérzékeny, gondoljunk csak a kgfb-kampányra. A Generali ugyanakkor szeretné felhívni a figyelmet az egészséges életmódra, így például a nem dohányzók számára igen alacsony díjú életbiztosítást kínálnak. Vagyis nem büntetik az egészségtelen életmódot, hanem díjazzák azt, aki egészséges. Ezt láthatjuk például a Generali TestŐr egészség- és balesetbiztosításának újraárazásában is.

A Genarali például egy egészségügyi szolgáltató segítségével ellenőrzi majd az ügyfeleit,  szúrópróbaszerűen vérteszttel ellenőrzik, hogy adott ügyfél valóban dohányfüstmentesen él-e (szerződéskötéskor elég az önbevallás is). A biztosító amúgy 3 kategóriát alkotott, a legolcsóbba nem dohányzók kategóriája, ezt követi a keveset dohányzók csoportja (akik napi 6 szálnál nem szívnak többet), illetve a dohányzók, akik változatlan alapdíjt fizetnek a jövőben is - ebből is látszik, hogy a biztosító a dohány ügyfeleit sem akarja elveszteni.

A kormányzat egészségügyi elképzelései között a prevenció jóval nagyobb hangsúlyt kap majd, mint az elmúlt években, ezt támasztja alá a nem dohányzók védelméről szóló törvény tegnapi szigorítása is. Ugyanakkor a kabinet faragna is az egészségügyi rendszer kiadásain, ezt pedig kihasználják a biztosítók is. A május 1-étől hatályba lépő új táppénzszabályozás például a korábbi maximum összegét alaposan megvágja, így a munkából való ideiglenes kiesés nagy terhet róhat a jövőben a családokra. Az ilyen esetekre nyújthat megoldást a megfelelő egészség- vagy balesetbiztosítás megkötése - hívta fel rá a figyelmet Schaub Erika.

Privátbankár - Zsiborás Gergő