A megkérdezettek 50 százaléka szerint a magzatnak a fogantatás pillanatától kezdve joga van az élethez. Minden ötödik magyar gondolja, hogy csupán a terhesség 12. hetétől, illetve szintén ugyanennyien vannak, akik szerint csak a születéstől illeti meg a magzatot az élethez való jog. Ez utóbbi nézőpontot jellemzően az abortuszon már átesettek, a vallást nem gyakorlók, egyedülállóak, a felsőfokú végzettséggel és 151 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők képviselik.
Azt a nézetet, miszerint mindenkinek saját döntése, hogy megtartja-e magzatát, illetve akár gazdasági, akár családi körülmények megléte esetén indokolt lehet az abortusz, a megkérdezettek csaknem háromnegyede osztja. Ezt erősíti az is, hogy a többség (60%) szerint az abortusz főként egyéni kérdés.
A jelenleg hatályos szabályozásáról - miszerint az anya a magzat 12. hetéig válsághelyzetre hivatkozva gyakorlatilag szabadon dönthet a terhesség megszakításáról – a többség (60%) úgy gondolja, hogy az megfelelő, 5 százalék pedig azok aránya, akik még ezt a törvényt is túl szigorúnak tartják. A megkérdezettek 17 százaléka tartja ugyanakkor túl enyhének az előírásokat.
A mintában szereplő válaszadók közül minden harmadik nőnek volt már abortusza. Ennél gyakrabban jellemzően az 55 év felettieknél, és az alacsonyan iskolázottaknál fordul elő terhességmegszakítás. |
A felmérésből az is kiderül, hogy a legtöbben egészségügyi indok miatt vállalkoznának abortuszra (76%), de gyakori említés volt még a bűncselekmény miatt bekövetkezett terhesség (64%) és a nem megfelelő életkor is (53%). Az anyagi problémák jelenléte itt is tetten érhető, a válaszadók 39 százaléka döntene a terhesség megszakítása mellett rossz anyagi körülmények esetén. A nők 12 százaléka semmilyen indok miatt nem vetetné el magzatát.
A terhességmegszakítások magas aránya kapcsán arra is választ kaptunk a Szinapszis által a WEBBeteg egészségportál kérésére készített kutatásából, mit gondolnak a megkérdezettek az állam felelősségéről. 86 százalékuk szerint az államnak igenis van felelőssége a jelenlegi állapotban. A három legtöbbet emlegetett kritika a szexuális nevelés, a támogatási rendszer elégtelensége, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás hiánya volt.
Privátbankár