.jpg)
Bodrogi József szerint rémhírkeltés zajlik a dohányzás szigorítása kapcsán. A civilek társadalmi és szakmai egyeztetést javasolnak
.jpg)
Heintz Tamás fideszes képviselő múlt pénteken jelentette be, hogy több kormánypárti képviselő aláírásával benyújtották azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében a jövőben minden zárt légterű nyilvános helyen tilos lenne a dohányzás.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár erre reagálva elmondta, hogy a kormányzat támogatja a javaslatot. Mint hozzátette: azokban az országokban, ahol már bevezettek hasonló szigorítást, a vendéglátó-ipari egységek bevétele nem csökkent, egy éven belül viszont javult a lakosság egészségi állapota.
"A kocsmába inni mennek az emberek, nem dohányozni"
Bodrogi József az állítást példákkal alátámasztva azt mondta, hogy Új-Zélandon, Írországban, Angliában, Spanyolországban, Németországban, illetve az Egyesült Államok 38 államában "raklapnyi" publikációval igazolták, hogy a kereskedelmi forgalom rendje nem változott a tilalom bevezetését követően.
"A kocsmába azért megy az ember, hogy igyon, és nem azért, hogy dohányozzon" - fogalmazott az egészségügyi közgazdász, hozzátéve: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy aki dohányozni akar, az ki fog menni az utcára.
Bodrogi József szerint vélhetően lesz majd egy átmeneti, egy-két hónapos visszaesés, utána azonban visszaáll a vendéglátó-ipari egységek forgalma a korábbi szintre. A témában 2008-ban az egészségügyi világszervezet (WHO) is megjelentetett egy átfogó tanulmánykötetet, de ebben sem igazolódnak azok a csőddel riogató írások, amelyeket Magyarországon olvasni. Azok mögött egyébként a közgazdász a dohányipari lobbit sejti.
"Arra sincs semmilyen nemzetközi evidencia, hogy az állam számára drámai adóbevétel-csökkenést eredményezne a dohányzási tilalom bevezetése" - fejtette ki Bodrogi József. Véleménye szerint, ha ez bizonyos idő múlva elterel fogyasztókat a dohányzástól, az az állam hasznára válna, mert lényegesen csökkennének az állam egészségügyi kiadásai. Jelen pillanatban ugyanis az a helyzet, hogy az ország direkt és indirekt egészségügyi költségei "toronymagasan" meghaladják az adóbevételeket - szögezte le az egészségügyi közgazdász.
Erős ellentétek bontakoztak ki
Bodrogi József hangsúlyozta továbbá, ezt a témát arról az oldalról kellene megközelíteni, hogy Magyarországon évente nagyjából 28 ezer ember hal meg a dohányzás következményei miatt. Passzív dohányzás miatt évente mintegy háromezren vesztik életüket Magyarországon. Köztük sok pincér is van, akinek a fizetésében nincs benne, hogy órákon keresztül a füstben kell dolgoznia - tette hozzá Bodrogi József.
Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke e hét kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a dohányzás miatt kialakuló betegségek által legjobban érintett orvosi társaságok támogatják a dohányzást tiltó javaslatot.
A Magyar Dohányipari Szövetség múlt pénteken a törvényjavaslatra úgy reagált: a javaslat társadalmi egyeztetés nélkül jött létre, az súlyos gazdasági, valamint foglalkoztatási következményekkel jár, és társadalmi feszültségeket szül. A tervezet - jelenlegi formájában - a vendéglátóipar forgalmát akár 25 százalékkal, a költségvetés jövedéki adó és áfa bevételeit pedig mintegy 50 milliárd forinttal csökkentheti, és hasonló nagyságrendben érinthet más ágazatokat is - közölte a szervezet.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete szerint az ország gazdasági érdekeivel ellentétes lenne, ha a kocsmákból és éttermekből kitiltanák a dohányosokat.
| A civilek társadalmi és szakmai egyeztetést javasolnak a dohányzási törvényről
Társadalmi és szakmai egyeztetést javasol a nem dohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról a Füstölgők Társasága, a Magyar Dohányipari Szövetség, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Pipaklub Egyesület - közölték a szervezetek pénteken az MTI-vel. A szakmai és civil szervezetek pénteken egyeztettek a témában, és egyetértettek abban, hogy szükség van a törvény szigorítására. Ennek során azonban szerintük az egészségügyi érdek mellett figyelembe kell venni a - felnőtt lakosság több mint egyharmadát kitevő - dohányosok személyiségi jogainak biztosítását, és mérlegelni kell a várhatóan kedvezőtlen gazdasági hatásokat is. A szervezetek szerint a február 25-én benyújtott képviselői önálló indítvány jelenlegi formájában nem életszerű, és "betarthatatlan szabályozáshoz vezet". Ezért a szervezetek azt javasolják, hogy a módosított, új törvény továbbra is engedélyezze a munkahelyeken - beleértve a vendéglátóhelyeket is -, elkülönített, megfelelő levegőztetéssel felszerelt dohányzó helyiségek működtetését. Indítványozzák egyebek között azt is, hogy a törvény adjon lehetőséget a vendéglátóhelyek üzemeltetői számára, hogy megfelelő jelzések kihelyezése mellett nemdohányzó, illetve dohányzó helyként működtessék üzletüket. Ezenkívül azt szeretnék elérni, hogy a törvény elfogadását követően adjon lehetőséget egyéves felkészülési időre minden érintett számára. A civil és szakmai szervezetek álláspontja szerint a kombinált egészségügyi figyelmeztetések bevezetéséhez célszerű lenne a törvény hatályba lépése után hagyni egy legalább egy éves átmeneti időszakot. |
MTI
Ukrajna teljesítette az IMF feltételeit, várják a nemzetközi finanszírozást. 
