Németországban is bevezetik az úgynevezett harmadik nemet: az anyakönyvekben a szülők a nő és férfi mellett a „divers” (különböző) lehetőséget is választhatják majd újszülöttjük nemének megnevezésekor. Az erről szóló törvényjavaslatot szerdai ülésén fogadta el a német kormány, és szinte biztos, hogy a parlament is zöld utat ad majd neki. A törvényt az év végéig ültetik át a gyakorlatba.
Az Alkotmánybíróság döntött
A kormány ezzel az alkotmánybíróság tavaly novemberi döntését hajtja végre. A testület akkor egy interszexuális ember ügyében úgy döntött: lehetőséget kell teremteni egy „harmadik nem pozitív bejegyzésére”, hiszen senkit sem szabad akadályozni alkotmányos jogainak gyakorlásában. A hivatalos definíció szerint az interszexuális emberek olyan biológiai nemi jellegzetességekkel bírnak, amelyek nem sorolhatóak be kizárólagosan tipikus női vagy férfi kategóriába, vagy mindkettőnek megfelelnek. A testület az ő nemi identitásukat is védeni kívánja.
Ugyanakkor egy újabb nem bejegyeztetésének lehetősége nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát – állt az alkotmánybíróság indoklásában. A német személyiségi jogi szabályozás eddig azt engedte meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét.
A kormány támogatja
A reform méltóságot és pozitív önazonosságot ad mindazoknak, akik úgy érzik, hogy nem tartoznak az eddig bevett nemek valamelyikéhez, jelentette ki Katarina Barley igazságügyi miniszter a kormányülés után. A szociáldemokrata politikus hozzátette: egyetlen embert sem szabad hátrányosan megkülönböztetni a nemi önazonossága miatt.
A német kormány családügyi minisztere, Franziska Giffey szintén üdvözölte a törvénymódosítást. ”Minden embernek lehetőséget kell adni arra, hogy szabadon, saját döntésének megfelelően élhesse meg a nemi identitását és a szexuális orientációját.”
A szociáldemokrata politikus hozzátette: azzal, hogy lehetőséget biztosítottak egy harmadik nem választására, fontos lépést tettek azoknak az embereknek a jogi elismerése irányába, akiknek „nemi identitása se nem férfi, se nem női.”
A módosítással kapcsolatban a Die Zeit című német lap megjegyzi: 2013 óta a németországi orvosok a születési nyilvántartásokban szabadon hagyhatják a nemre vonatkozó kategóriát, amennyiben az újszülött „nem fiú és nem is lány.” Kritikusok szerint ez a gyakorlat rossz, mivel azt implikálja, hogy nincs neki neme.
Máshol is bevezették már
Több országban egyébként már eddig is lehetőség volt egy harmadik opció választására a nem meghatározásánál. Nepálban 2015-ben vezették be a „más” kategóriát, Ausztráliában pedig 2014 óta van lehetőségük az interszexuálisoknak arra, hogy „nem meghatározott”-ként jelöljék magukat.
Nagy-Britanniában „az ismeretlen nem”-et is lehet választani az anyakönyvekben, Portugáliában pedig azt tanácsolják a gyerekük nemében bizonytalan szülőknek, hogy nemsemleges nevet válasszanak neki, amíg el nem dől a kérdés.
De mi alapján döntenek? És milyen jogon?
A mostani szabályozás – tesszük hozzá – ugyanakkor számos kérdést vet fel. Felmerül például, hogy pontosan milyen ismérvek alapján azonosítják a szülők „harmadik neműként” kisbabájukat, hiszen annak biológiai neme (férfi vagy nő) születéskor a hagyományos ismérvek szerint egyértelműen eldönthető.
És kérdés az is, mennyiben van joguk a szülőknek harmadik neműként meghatározni és ebben a szellemben nevelni gyermeküket, ha azok a biológiai nemüknek megfelelően lánynak vagy fiúnak érzik magukat.
A Die Zeit szerint egyébként az interszexualitás gyakran már a születés előtt vagy nem sokkal a születés után megállapítható, ugyanakkor az is lehet, hogy csak pubertás- vagy felnőttkorban nyilvánul meg. Becslések szerint Németországban mintegy százezer interszexuális ember él.
Egy új NATO-misszió veszi át januárban az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek koordinálását – közölte hétfőn Boris Pistorius, Németország védelmi minisztere. 
