Hálapénz: az egészségpénztárak jelentik a kiutat?

Az összes egészségügyi kiadás negyedét zsebből fizetik a magyarok, ez mind az ellátás szintjén, mind az egész rendszer tekintetében számos kockázatot rejt – többek között ezt állapítja meg a Stabilitás Pénztárszövetség és a KPMG közös tanulmánya. Az egészségpénztárak legális többletszolgáltatás megvásárlására irányuló tevékenysége hosszútávon elősegítheti a kormányzat azon célját, hogy a hálapénz rendszere visszaszoruljon - vélik.

Az OECD adatai alapján 2008-ban Magyarország egészségügyi kiadásai összesen a GDP 7,3 százalékát tették ki, melynek a közfinanszírozás (OEP, állami és önkormányzati kiadások) 71 százalékát, a szervezett magánkiadások (egészségpénztári, egészségbiztosítási, foglalkozás-egészségügyi kiadások, alapítványok kiadásai) 5 százalékát, a zsebből fizetett kiadások pedig 24 százalékát tették ki. Ebből a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint egyenesen következik, hogy az egészségügyben továbbra is meghatározó a hálapénzrendszer szerepe, annak minden káros és torzító szakmai és gazdasági hatásával együtt.

A fenti adatok tükrében a közlemény szerint megállapítható, hogy Magyarországon az egészségügy magánfinanszírozásának aránya – a GDP mértékét is figyelembe véve – megfelel az OECD országok átlagának, ugyanakkor a zsebből fizetett kiadások magas, és a szervezett magánkiadások alacsony szintje az önkéntes alapú kockázatkezelés, valamint az öngondoskodás fejletlenségére utal.

Az egészségpénztárak tagjainak száma egyébként dinamikusan növekszik, jelenleg több mint 940 ezer fős tagsággal rendelkeznek a kasszák, a hozzátartozókkal együtt körülbelül 2 millió fő jogosult az egészségpénztárak szolgáltatásaira.

Lehoczky László, a Stabilitás egészségpénztári tagozatának vezetője szerint van alternatívája a zsebből finanszírozott egészségügynek, mégpedig a régóta és jól működő egészségpénztári rendszer. A finanszírozási problémákkal küzdő egészségügyi rendszerben a pénztárak a rajtuk keresztül igénybe vett szolgáltatások révén ugyanis kiegészítő forrást biztosítanak, ez pedig mind a közfinanszírozású egészségügyi szolgáltatók, mind maguk az egészségügyi szakemberek, az életpályamodellt igénylő orvosok számára bevételi lehetőséget kínál - hívják fel rá a figyelmet. A közlemény szerint emellett a pénztárak legális többletszolgáltatás megvásárlására irányuló tevékenysége hosszútávon elősegítheti a kormányzat azon célját, hogy a hálapénz rendszere visszaszoruljon.

Lehoczky László kiemelte: az egészségpolitikában betöltött szerep erősítése érdekében az egészségpénztárak célja, hogy együttműködjenek a társadalombiztosítás rendszerével, feladatokat vállaljanak át oly módon, hogy azokat a magánforrás bevonásával hatékonyabban és jobb színvonalon tudják nyújtani. Ezzel terhet vesznek le az állami rendszer válláról, valamint növelik az öngondoskodási hajlandóságot a társadalom tagjaiban – tette hozzá.

Privátbankár