Az egyéni különbségek hátterében azonban nem csak a genetikai változékonyság áll. Az életkor, az életvitel, a korábbi táplálkozással kapcsolatos jellemzők és az élettani változók – még édesanyánk mikroflórája is – mind befolyásolják az emberek közti különbségeket. A kérdés az, hogy az összes említett, az egyén egészségét meghatározó változót mérhetjük-e egy a táplálkozási fenotípust feltáró vizsgálatban?
A válasz napjainkban egyre inkább: igen. Mivel az emberek közti változékonyság mérhető és – ami ennél sokkal fontosabb – megérthető, indokolttá vált a fenti változók mért értékeinek figyelembe vétele a táplálkozási irányelvek kidolgozása során. Az egészséget meghatározó paraméterek pontosabb mérésével, és a kapott eredmények következményeinek ismeretében sokkal egyszerűbben összeállítható a személyre szabott étrend, mintha a genetikai változékonyság következményeinek feltárására várnánk.
Az emberi tulajdonságok sokfélesége
Az emberi fenotípus (az egyén teljes fizikai megjelenése, vagy egy speciális jelleg, pl. testmagasság, megjelenése) elképesztően változatos. Az egészséges felnőttek testmagassága, testsúlya, aktivitása, szellemi képessége, izomereje, állóképessége, rugalmassága, ízlése, élelmiszerválasztása egyaránt különbözik. Születésünk pillanatában hasonlítunk leginkább egymáshoz, majd ezt követően életünk során számtalan különböző életstílust veszünk fel. A 20. században nagy összegeket áldoztak az emberben zajló alapvető biológiai folyamatok kutatására, a genetika és az élettan biokémiájának feltárására, ám e kutatások többsége csak az általános folyamatokat vette számba. A kutatók csak napjainkban kezdtek olyan vizsgálatokba, amelyek az emberek közti változékonyság molekuláris alapjainak feltárását és megértését teszik lehetővé.
Hogyan szoktassuk rá gyerekünket az egészségre? |
A különbségek harmadik csoportját környezeti hatások magyarázzák, amelyek lehetnek véletlenszerűen jelentkező, külső tényezők (pl. az egyént érő napsugárzás, méreganyagok, allergének, bakteriális fertőzések stb.) vagy az egyén választotta tényezők, mint az életmód (pl. fizikailag aktív vagy éppen mozgásszegény életmód, az alvási szokások megváltozása, az, hogy valaki hányszor eszik egy nap, esetleg a napi időbeosztás eltérései).
Ráadásul valamennyi említett tényező – abban az esetben, ha megfelelő fejlődési vagy élettani állapotban jelentkezik – különböző epigenetikus vagy nem-genetikai tényezővel léphet kölcsönhatásba. Mindezek eredőjeként alakul ki az egyén további életének nagy részére jellemző fenotípus valamint az is, hogy hogyan reagál majd szervezete a különböző étrendi összetevőkre.
Táplálkozás-genetika és táplálkozás-genomika
Cukorfélék és édesítők: mi az igazság? |
Ráadásul az emberi változatosság és a genetikai polimorfizmus (többalakúság) kapcsolatát feltáró tudomány is folyamatosan fejlődik. Amint felfedeznek egy olyan polimorfizmust, ami kapcsolatot teremt egy konkrét génhely (lokusz) és az emberi táplálkozás valamely változója közt, biztosra vehető, hogy annak a vizsgálata is bevonható lesz majd az emberek szövet- vagy testfolyadék-elemzésére szolgáló technológiákba. Sajnos még sokat kell arra várnunk, hogy az emberiség táplálkozás-élettani változatossága és a génszekvenciák közötti összefüggés kutatása bármilyen összehasonlításokra vagy jóslatokra alkalmas ismereteket eredményezzen.
Az egyéni igényeknek megfelelő élelmezés a gyakorlatban
A személyre szabott táplálkozás több évszázados múltra tekinthet vissza. Napjainkban már többet tudunk az egyéni igényeknek megfelelő élelmiszerválaszték kifejlesztésének és ipari előállításának lehetőségeiről (1. táblázat). A rendelkezésre álló kínálatból mindig az élelmiszerek íze, illata és látványa alapján választunk. A személyes preferenciák függnek korábbi tapasztalatainktól is: érzékszerveink megbízhatóságától, kulturális szokásainktól vagy a jövedelmünktől. A táplálkozási szakemberek már régen rájöttek arra is, hogy bizonyos élettani állapotokban a szervezet jelentős mértékben eltérő étrendet igényel. A terhes nők, az aktív sportolók és az idősek tápanyagigénye például eltér a megszokottól, ezért a számukra ideális étrend összetételét ezekhez az igényekhez kell igazítani.
Egyre inkább tudatában vagyunk annak, hogy étrendünk befolyásolhatja egészségünket és teljesítményünket mind rövid-, mind pedig hosszútávon. Következésképpen azért választunk egyes élelmiszereket vagy termékeket – az alacsony energiatartalmú termékektől a zabpehelyig –, mert azok csökkentik a koleszterin-szintet, vagy például a sportolók erőnövelő edzésük időszakában ma már célzottan a nagy fehérjetartalmú készítményeket fogyasztják. A mai élelmiszerpiac lehetővé teszi, hogy mindenki a saját igényeinek és szükségleteinek megfelelően egyéni étrendet alakítson ki.
A személyre szabott étrend kialakítása során számos igénynek kell eleget tenni. Az ehhez szükséges ismereteket mind a kutatók, mind pedig a vásárlók különböző forrásokból szerzik. Az is különbözik, hogy milyen piaci eszközök segítségével juttathatjuk el az egyes tényezőknek megfelelően a termékeket a fogyasztókhoz.
Mit kezdjünk az egészségpénztári forintokkal?
Melyik Magyarország legkedveltebb kórháza?
Az érszűkület lassú gyilkos
Privátbankár