A háttártanulmány az állami felsőoktatási intézményrendszer racionalizálása érdekében 12+1 képzési és kutatási fejlesztési pólus kialakítását tervezi, az egyetemek földrajzi elhelyezkedésük, illetve képzési profiljuk szerint. A fejlesztési pólusok kialakításának egyik legfőbb célja, hogy racionalizálja a szétaprózott intézményrendszerek együttműködését. Külön pólust képezne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzeti közszolgálati felsőoktatási pólus néven.
Az állami ösztöndíjas keretszámokra vetítve középtávú terv is szerepel a kormány által még nem tárgyalt háttértanulmányban, melyben 2015-ig alapképzés esetében nem változtatnának az agrártudomány, a bölcsészettudomány, a gazdaságtudomány jelenleg is érvényes keretszámain. Azonban az informatika területén fokozatos létszámcsökkentés érvényesülne, a jelenlegi 3600-ról támogatott helyek száma 2015-re 3200-ra csökkenhet.
Jog és igazgatás alapképzés esetében pedig már 2013-ban megszűnik az államilag támogatott helyek száma. A műszaki tudományok esetében a jelenleg érvényes 8160 állami hely 2015-re 7500-ra csökkenhet. Az orvos képzés is létszámcsökkentéssel kell, hogy számoljon, a férőhelyek száma 2800-ról 2600-ra mérséklődhet. Osztatlan képzés esetében már jövőre 0-ra csökkenne a jogász képzés államilag támogatott hallgatóinak száma, valamint az orvosi képzés is 1800 állami helyről 1650-re esne vissza 3 év alatt. A tanulmány szerint összességében a felvételi keretszámok a jelenlegi 53 687-ről 2015-re 51 640-re csökkennek majd.
A háttértanulmány többek között javaslatot is tesz a minősítendő egyetemek körére. Kiemelt felsőoktatási intézmény lehet Budapesten az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. A kutatóegyetemek közé tartozna a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem.
Erősödni tudott a reggeli borzalmas kezdés után.
