A New York Times szerkesztősége. |
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) évente ad ki jelentést az újságírás helyzetéről, ami idén is szomorú képet mutat: a tavalyi 57 után idén ismét nőtt a munka közben megölt újságírók száma, 2017-ben eddig 65-en vesztették életüket erőszakos halállal a szakmában. Az RSF adatai szerint 39 újságírót egyértelműen a foglalkozásukkal összefüggő okok miatt gyilkoltak meg, 26-an pedig valamilyen katonai csapásban, tudósítás közben veszítették életüket. A megölt újságírók között 10 nő volt, ez a duplája a tavalyinak.
A szűk többség, összesen 35 ember fegyveres konfliktus sújtotta övezetben, 30 pedig hivatalosan békés területen veszítette életét, például Mexikóban vagy a Fülöp-szigeteken, azért, mert korrupciós ügyek vagy szervezett bűnözői csoportok tevékenységének leleplezésén dolgoztak. Emellett világszerte 326 újságírót tartanak fogva a munkájuk miatt, csaknem 50 százalékuk Kínában, Törökországban, Szíriában, Iránban vagy Vietnamban raboskodik, sokszor embertelen körülmények között. Rajtuk kívül világszerte 54 olyan újságíróról tudni, akit a munkája miatt elraboltak.
Robban, mar, sugárzik: munkák, amit nem sajnálunk a robotoktól Lehet vitatni, hogy a gépek elveszik-e a munkánkat vagy sem, ahogy azt is, hogy végül olcsóbb-e a gyáraknak, cégeknek robotokat alkalmazni az emberek helyett. Az azonban biztos, hogy vannak állások, amiket dalolva és önként adunk át a gépeknek, vagy azért, mert veszélyesek, vagy azért, mert nincs az a pénz, amiért embert találnánk rá. Ez történt Sellafieldben, az atomkatasztrófa helyszínén is, de ez oldhatná meg a különösen veszélyes munkakörök halálozási rátájának alakulását is. Balkó Rita cikkét itt olvashatod a Privátbankár.hu-n. >>> |