Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Gyógyszerészi Kamara a gyógyszerautomaták üzemeltetését lehetővé tévő miniszteri rendelettel kapcsolatban
Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) a gyógyszerautomaták üzemeltetését lehetővé tévő miniszteri rendelettel kapcsolatban - mondta el a kamara elnöke.
A köztestület a rendelkezés megsemmisítését kéri. Horváth Tamás, az MGYK elnöke elmondta, egy 2007-es egészségügyi miniszteri rendelet tette először lehetővé a gyógyszerautomaták üzemeltetését, azzal a megkötéssel, hogy csak olyan készítmény forgalmazható, amely beletartozik a patikán kívül árusítható termékek körébe. Ezt a rendelkezést egészítették ki tavaly azzal, hogy automatákat gyógyszertárak is üzemeltethetnek idén januártól.
A kamara szerint a szóban forgó rendelkezés "több sebből vérzik". Véleményük szerint egyrészt aggályos, hogy az automaták nem felelnek meg a gyógyszerforgalmazás szabályainak, ugyanis az árusítás ezekből a szerkezetekből úgynevezett szabadpolcos forgalmazást jelentene.
Kifogásolható azért is - vélekedett az elnök -, mert nem lehet kizárni, hogy ilyen vásárláskor 14 éves kor alatti gyerek jusson gyógyszerhez, márpedig a hatályos törvény tiltja bármiféle gyógyszer kiszolgáltatását 14 éves kor alatt, függetlenül a készítmény megvásárlásának helyétől és vénykötelességétől.
Továbbá a vitatott rendelkezés nem szab semmiféle műszaki, technikai paramétert az automatákra, valamint nem rögzíti a gyógyszerek tárolásának körülményeit, illetve megoldhatatlannak látszik az automaták tartalmának ellenőrzése is. A kamara jogásza elmondta azt is, hogy a kamara véleménye szerint a rendelkezés megalkotására a miniszternek nem volt törvényi felhatalmazása.
Horváth Tamás közölte, tavaly "modellkísérletként" 3-4 gyógyszerautomata üzemelt az országban. A kamara álláspontja szerint az értelmetlen és abszurd rendelkezés "mögött" befektetői érdekek húzódnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon. Magyarországon az érettségizettek átlagkeresetéhez képest havi szinten egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan 200 000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) 450 000 forintos (mintegy 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet.
A többség a magyarországi politikai és társadalmi környezet miatt döntött más ország egyeteme mellett. A legnépszerűbb célország: Ausztria – derül ki az Engame Akadémia adataiból.
A közösségi élmény mellett a napi rutin könnyebb érvényesíthetőségét és a munka–magánélet egyensúlyának egyszerűbb fenntartását emelték ki az irodában végzett munka előnyeiként azok a irodai munkakörnyezetben foglalkoztatottak, akik az iO Partners kutatásában vettek részt. A felmérést a cég 2025 júniusában, 500 fős mintán végezte el.
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 2270 forint volt idén a második negyedévben, ami 7,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 2104 forinthoz képest – közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary kedden az MTI-vel.