Az Európai Regionális Szervezet (ERGO) Nők a nemzetgazdaságban címmel megrendezett konferenciáján tartott előadásában a miniszteri biztos kifejtette: 2012 volt az első olyan év, amikor a szociálpolitikai és egyéb változások következtében "nem csak a legmagasabb GDP termelőképességgel bíró" munkavállalók tudtak bent maradni a foglalkoztatási piacon - fogalmazott Szalai Piroska.

Szalai Piroska: "a hangsúlyok eltolódtak"

A miniszteri biztos hangsúlyozta: reményei szerint 2013 januárjában beindult munkahelyvédelmi akcióterv tíz pontja közül három a női foglalkoztatottak 30 százalékát érinteni fogja. Hozzátette: a 25 év alatti, az 55 év feletti, valamint a 3 vagy több gyermekes nők foglalkoztatását segítik adókönnyítésekkel.

Beszámolt róla: az EU-ban a 15 és 64 év közötti nők 58,5 százaléka, míg Magyarországon 50,6 százaléka dolgozott munkavállalóként 2011-ben. A regisztrált női munkanélküliek rátája az EU-ban 6,4 százalék volt,  Magyarországon pedig 6,3 százalék, viszont a gazdaságilag inaktívak között már jelentős a különbség, mert az EU 35,1 százalékával szemben a magyarországi nők 43,2 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

Az adatok szerint, azoknak az anyáknak, akiknek a legfiatalabb gyermeke idősebb 12 évnél, a magyarországi foglalkoztatási rátája 75,1 százalék, az EU 27-ek 71,6 százalékával szemben. A kisgyermekes anyáknál, akiknek a legfiatalabb gyermeke kisebb, mint 6 éves, a foglalkoztatási ráta kedvezőtlen, mert az EU 27-ek 58,9 százalékos rátájával szemben a magyarországi csak 34 százalék.

A női foglalkoztatási ráta 1997 és 2002 között 5 százalékkal volt alacsonyabb, mint az európai uniós átlag, 2003-tól már nem tudott úgy növekedni, mint az unióban és 2010-re elértük a 8 százalékos távolságot - mondta.

Szalai Piroska úgy fogalmazott: a hangsúlyok eltolódtak, a családok számára a biztonság sokkal fontosabbá vált, mint 2008 előtt, sokkal kockázatosabbnak érzik a családok, ha csak az egyik felnőttnek van munkája.