A közelmúltban bejelentett részleges egészségügyi béremelés kapcsán a napokban nagy sajtóvisszhangot kapott a háziorvosok – egyébként köztestületünk álláspontja szerint is teljesen jogos – elégedetlensége annak okán, hogy valamennyi háziorvost, házi gyermekorvost, illetve alapellátásban közfinanszírozottan tevékenykedő fogorvost, valamint az alkalmazásukban álló szakdolgozói kart (hozzávetőlegesen mintegy 30 ezer embert) kihagytak a bérrendezésből – áll a Magyar Orvosi Kamara közleményében. A közlemény hangsúlyozza, hogy a kamara a bértárgyalások során mindvégig a leghatározottabban képviselte azt az álláspontot, hogy az „egészségügy elsőlépcsős alakulatát” nem lehet és nem szabad kihagyni a bérrendezés folyamatából még akkor sem, ha az alapellátó orvosok vállalkozási típusú körülményei között az alapbér kérdése különféleképpen értelmezhető. Megállapítják, hogy a tiltakozásuk ebben a formában eredménytelen maradt.
A MOK közleménye emlékeztet, hogy a kamara szervezésében 2007. február 6-án több ezer érintett részvételével lebonyolított nagygyűlés alkalmával tételes számításokkal alátámasztva bizonyították (és azóta számtalanszor hozták ismételten az aktuálisan felelősök tudomására), hogy már az akkori költségszinten is a háziorvosi praxisok bevételének azonnali megduplázására lett volna szükség annak érdekében, hogy az e területen dolgozók vállalkozásaikból saját maguk és alkalmazottaik számára legalább az őket egyéb esetben kor és képzettség szerint megillető közalkalmazotti bérminimumot biztosítani tudják. (Ennek alapján számítható mindenki számára nemcsak a leendő nyugdíja, de az esetleges táppénze, rokkantnyugdíja is!)
A kamara szerint a nagygyűlés óta eltelt öt évben gyakorlatilag nem történt semmi. Az érdekvédők úgy vélik, hogy ma az alapellátók ugyanazon a finanszírozási szinten kötelesek biztosítani a gyógyító szolgálatot, amelyről öt éve is nyilvánvalóvá tették, hogy elégtelen a célra. „Vajon ki gondolhatja komolyan, hogy ilyen körülmények között az érintett 30 ezer egészségügyi munkavállalótól további türelmet várhat? Vajon ki az, aki még nem tudja ebben az országban, hogy a háziorvos kar átlagéletkora közelíti a nyugdíjkort, az alapellátást napról napra biztosító orvosok több mint 25% már ma is nyugdíjkoron túl gyógyít, miközben Európa szerte a legkeresettebb specialitás a háziorvoslás? – teszi fel a kérdést a Magyar Orvosi kamara közleménye.
A kamara szerint azonnali, jelentős, kifejezetten a havi működtetést és a rendszerben dolgozók bérjellegű juttatásának növelését eredményező forrásbevonásra van szükség. Ellenkező esetben az alapellátás belátható időn belül elégtelenné válik a rázúduló feladatok teljesítésére, minek következtében az éppen jelenleg zajló intézményi reform eredményezte karcsúbb szakellátó rendszer is veszélybe kerül az óhatatlanul átterhelődő ellátási igények folytán. Az alapellátás mellőzése a kamara szerint az egész egészségügyi ellátórendszer jövőjét komolyan veszélyezteti. A közlemény szerint a Magyar Orvosi Kamara a továbbiakban is részt vesz a háziorvosi kar sorsát érintő valamennyi pénzügyi tárgyaláson szorgalmazva, hogy ilyenre haladéktalanul kerüljön sor, és egyúttal támogatásáról biztosítja az érintetteket reprezentáló rétegszervezetek követeléseit, aktivitását.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
