A közelmúltban bejelentett részleges egészségügyi béremelés kapcsán a napokban nagy sajtóvisszhangot kapott a háziorvosok – egyébként köztestületünk álláspontja szerint is teljesen jogos – elégedetlensége annak okán, hogy valamennyi háziorvost, házi gyermekorvost, illetve alapellátásban közfinanszírozottan tevékenykedő fogorvost, valamint az alkalmazásukban álló szakdolgozói kart (hozzávetőlegesen mintegy 30 ezer embert) kihagytak a bérrendezésből – áll a Magyar Orvosi Kamara közleményében. A közlemény hangsúlyozza, hogy a kamara a bértárgyalások során mindvégig a leghatározottabban képviselte azt az álláspontot, hogy az „egészségügy elsőlépcsős alakulatát” nem lehet és nem szabad kihagyni a bérrendezés folyamatából még akkor sem, ha az alapellátó orvosok vállalkozási típusú körülményei között az alapbér kérdése különféleképpen értelmezhető. Megállapítják, hogy a tiltakozásuk ebben a formában eredménytelen maradt.
A MOK közleménye emlékeztet, hogy a kamara szervezésében 2007. február 6-án több ezer érintett részvételével lebonyolított nagygyűlés alkalmával tételes számításokkal alátámasztva bizonyították (és azóta számtalanszor hozták ismételten az aktuálisan felelősök tudomására), hogy már az akkori költségszinten is a háziorvosi praxisok bevételének azonnali megduplázására lett volna szükség annak érdekében, hogy az e területen dolgozók vállalkozásaikból saját maguk és alkalmazottaik számára legalább az őket egyéb esetben kor és képzettség szerint megillető közalkalmazotti bérminimumot biztosítani tudják. (Ennek alapján számítható mindenki számára nemcsak a leendő nyugdíja, de az esetleges táppénze, rokkantnyugdíja is!)
A kamara szerint a nagygyűlés óta eltelt öt évben gyakorlatilag nem történt semmi. Az érdekvédők úgy vélik, hogy ma az alapellátók ugyanazon a finanszírozási szinten kötelesek biztosítani a gyógyító szolgálatot, amelyről öt éve is nyilvánvalóvá tették, hogy elégtelen a célra. „Vajon ki gondolhatja komolyan, hogy ilyen körülmények között az érintett 30 ezer egészségügyi munkavállalótól további türelmet várhat? Vajon ki az, aki még nem tudja ebben az országban, hogy a háziorvos kar átlagéletkora közelíti a nyugdíjkort, az alapellátást napról napra biztosító orvosok több mint 25% már ma is nyugdíjkoron túl gyógyít, miközben Európa szerte a legkeresettebb specialitás a háziorvoslás? – teszi fel a kérdést a Magyar Orvosi kamara közleménye.
A kamara szerint azonnali, jelentős, kifejezetten a havi működtetést és a rendszerben dolgozók bérjellegű juttatásának növelését eredményező forrásbevonásra van szükség. Ellenkező esetben az alapellátás belátható időn belül elégtelenné válik a rázúduló feladatok teljesítésére, minek következtében az éppen jelenleg zajló intézményi reform eredményezte karcsúbb szakellátó rendszer is veszélybe kerül az óhatatlanul átterhelődő ellátási igények folytán. Az alapellátás mellőzése a kamara szerint az egész egészségügyi ellátórendszer jövőjét komolyan veszélyezteti. A közlemény szerint a Magyar Orvosi Kamara a továbbiakban is részt vesz a háziorvosi kar sorsát érintő valamennyi pénzügyi tárgyaláson szorgalmazva, hogy ilyenre haladéktalanul kerüljön sor, és egyúttal támogatásáról biztosítja az érintetteket reprezentáló rétegszervezetek követeléseit, aktivitását.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kedden elutasította az amerikai elnök kérését, hogy Nemzeti Gárda katonákat vezényeljen Chicagóba. 
