Az Alkotmánybíróság keddi határozatában megállapította, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát. Az Alkotmánybíróság ezért a felhatalmazó törvényi szabályt és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette.
|
| Alkotmánybíróság |
A vitatott kormányrendelet részletesen rendelkezik a hallgatói szerződések tartalmáról, a felek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a szerződés megsértésének következményeiről. A szabályozás szerint az ösztöndíjas hallgatók az oklevél megszerzését követően kötelesek húsz éven belül a tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban hazai munkaviszonyt létesíteni és fenntartani.
Szerződésszegés esetén szép összeget kellene visszafizetni
Azok a teljes-, vagy részösztöndíjas hallgatók, akik szerződésszegést követnek el, vagyis végzést követő 20 évben nem hazai munkaviszonyban töltik el képzési idejük kétszeresét, akkor vissza kell fizetniük a rájuk fordított összeget az aktuális jegybanki alapkamat 3 százalékpontos értékével megnövelve. 2010-ben egy hallgatóra jutó átlagos éves költségvetési kiadás 972 ezer forint volt, természetesen ez csak az átlag, orvosi, fogorvosi képzés esetén ez az összeg jóval magasabbra rúg. Ezt az összeget ugyanakkor még meg kell szorozni a képzési évek számával valamint az alapkamat megnövelt értéke is rárakódik.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. Másrészt a testület azt is kifejtette, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Minderre tekintettel az Alaptörvény szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó lényeges szabályokat törvényben kell meghatározni.
Rendelet helyett törvény lesz
Az Alkotmánybíróság döntése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közölte, hogy tiszteletben tartják az Ab döntését, miszerint nem rendeletben, hanem törvényben szükséges szabályozni a hallgatói szerződés tartalmát. A szaktárca közleményében kiemelte, hogy ennek megfelelően fogják módosítani a felsőoktatási törvényt - az eredeti célokat követve. Hozzátették: a hallagatói szerződés célja, hogy biztosítsa az adófizetők pénzéből folytatott tanulmányok megtérülését a társadalomnak.
Mindezen tényezőkből és a szaktárca közleményéből arra lehet következtetni, hogy mivel az Alkotmánybíróság csak a rendeletben történő szabályozást kifogásolta, a szaktárca pedig nem óhajt változtatni az eredeti céljain, a felsőoktatási törvény módosítása a hallgatói szerződés korábbi elemeit fogja tartalmazni, így tartalmi változás nem várható: marad a "röghöz kötés". Egyenlőre annyi biztos, hogy a hallgatói szerződés lényegi részeit szabályozó rendelet nem lép hatályba, többet akkor tudunk majd meg, ha a benyújtják a módosító javaslatokat.
Arról volt szó, hogy mi lenne, ha Ukrajna elzárná a gázcsapot. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
