Minden évben több száz egészségügyi szakdolgozó dönt úgy, a hazai állapotok és feltételek mellett-miatt nem szeretne tovább Magyarországon dolgozni. A Magyar Nemzet az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) friss adatai alapján azt írja: javul ugyan a tendencia, de a kieső több száz szakdolgozó így is súlyos problémákat okoz a hazai ellátásban. Sok kórházban ugyanis már nagyobb gond a nővér-, mint az orvoshiány. Ráadásul a szakdolgozók közül már nem csak a harmincöt év alattiak döntenek úgy, hogy külföldön folytatják.
Tavaly 631-en igényeltek a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, 2015-ben ezt 707-en, 2014-ben pedig 980-an tették.
Persze aki kikéri az engedélyt, az nem feltétlenül távozik is az országból: az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára épp tegnap beszélt arról, hogy az érintett orvosok egyharmada, a szakdolgozók egyötöde korábbi szándéka ellenére jelenleg is itthon dolgozik - vagy legalábbis itthon is dolgozik külföldi munkája mellett.
Mekkora az orvoshiány?
Rengeteg orvos hiányzik Magyarországról, az elvándoroltak helyébe ugyanis nem lép elég szakképzett munkaerő. Március óta lehet pályázni arra a több mint 500 praxisra, amely üresen áll, vagyis ahol nincs háziorvos vagy fogorvos - eddig 46 pályázat érkezett be.
A helyzet enyhítése érdekében az ápolókat is bevetnék: három vidéki egyetemen indítanak mesterképzést diplomás szakápolók számára. A másfél éves kurzus elvégzése után az ápolók olyan, egyébként orvosok által végzett feladatokat is elláthatnak, elsősorban krónikus betegségek kezelésekor, amelyek sürgős szakorvosi beavatkozást nem igényelnek.
A miniszterelnök a Szerbia jelentette fenyegetéssel is indokolta a beruházást. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
