Az erről közzétett dokumentum szerint a következő években az unióban nagy munkaerőhiány várható az információs és kommunikációs technológiai, illetve az egészségügyi ágazatban.
"Nem engedhetünk meg magunknak egy közel 10 százalékos munkanélküliségi rátát. A válság minden múltbéli eredményt visszavett, így munkaerőpiacainkat sürgősen meg kell reformálnunk, és biztosítanunk kell, hogy a készségek összhangban legyenek a kereslettel, valamint hogy a munkakörülmények megfeleljenek a munkahelyteremtésnek" - nyilatkozott a kezdeményezésről Andor László, a foglalkoztatási ügyek EU-biztosa.
Az unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra a 20-64 éves korcsoportban mind a nők, mind a férfiak foglalkoztatási aránya uniós szinten elérje a 75 százalékot. A stratégia kapcsolódik az Európai Unió azon céljához is, hogy az iskolai lemorzsolódás aránya csökkenjen 10 százalék alá, a fiataloknak pedig legalább 40 százaléka vegyen részt a felsőoktatásban, vagy annak megfelelő szakképzésben.
Az Európai Bizottság hamarosan "uniós készségkörképet" készít, amely előre jelzi majd, hogy a jövőben milyen készségekre lesz szükség. Így az emberek a készségek megfelelő kombinációjával rendelkezhetnek ahhoz, hogy álláskilátásaikat és alkalmazkodókészségüket javítsák.
Mióta a válság 2008-ban elérte a munkaerőpiacokat, Európa 5,6 millió munkahelyet veszített el. Azt feltételezve, hogy a munkaerőpiac 2010-2011 folyamán stabilizálódik, a foglalkoztatási aránynak átlagosan valamivel több mint évi 1 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy 2020-ra sikerüljön elérni a 75 százalékos arányt. A keletkező állások egyre kifinomultabb készségeket követelnek: a jól képzett munkaerő által betöltendő munkahelyek száma 2020-ig előreláthatólag 16 millióval fog növekedni az unióban, míg az alacsonyan képzett munkavállalók által betöltendő munkahelyek száma mintegy 12 millióval lesz kevesebb.
MTI