|
Essősy Zsombor, |
Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a BGF és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének napokban tartott szakmai rendezvényén elmondta: mintegy 5500 milliárd forintot hívhat le Magyarország a következő 3,5 év során az Európai Unió Strukturális Alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából. Ugyanakkor a jelenlegi pályázati rendszeren keresztül a határidő lejártáig – az ügyintézés utóbbi hónapokban megvalósult, látványos felpörgetése ellenére – ennek az összegnek alig 50-70%-a kerülhet kifizetésre. Rámutatott, hogy az átlagosan évi 1500 milliárd forintos támogatás a hazai GDP 6%-át teszi ki évente, s gyakorlatilag a pozitív gazdasági változások beindításának kizárólagos forrása.
|
Kohéziós források - egyelőre feltételes módban Mint ismeretes, az uniós országok pénzügyminiszterei nemrég jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik. |
A MAPI vezérigazgatója ezért egy „Szupercsapat” felállítását javasolta. Ez egy olyan, erős felhatalmazásokkal bíró csoport lenne, amely pozíciójánál fogva nem befolyásolható, s egyetlen motivációja, hogy eljuttassa a nemzetgazdaság számára a lehető legnagyobb megtérülést garantáló helyre az uniós forrásokat.
Essősy szerint elsődleges a pénz hatékony felhasználása. Könnyű belátni, hogy például egy kisvárosban, ahol két pékség működik, nincs érdemi gazdaságfejlesztési hozadéka annak, ha az egyik sütöde uniós fejlesztési forráshoz jut, hiszen attól még nem fogy majd jelentősen több kenyér és nem létesülnek új munkahelyek – legfeljebb valamivel jobb minőségű lesz az áru, a tönkrement sütöde dolgozóit pedig átveszi a támogatott cég. Ez az 'uniós beruházás' legfeljebb helyi átrendeződést eredményez, de értékelhető gazdaságfejlesztést nem.
A szakember szerint a cél valójában az, hogy egy-egy projekt minőségi, akár regionális szinten is érzékelhető ugráshoz segítse hozzá a kedvezményezettet. Ezért tartja fontosnak az Új Széchenyi Terv napokban megjelenő beszállítói programját, amely uniós forrással támogatja, hogy a hazai vállalkozások nemzetközi színvonalú szolgáltatásokkal, importhelyettesítő termékekkel a ma is biztos piacot jelentő, multinacionális cégek beszállítóivá válhassanak. Essősy külön is felhívta a figyelmet „a vállalkozói középréteg” fejlesztésének szükségességére, hiszen míg Spanyolországban a hozzáadott értéket gyártó középvállalkozások a teljes vállalati paletta 20%-át teszik ki, addig Magyarországon alig pár százan vannak, százalékos arányuk pedig elhanyagolható.
„A rendelkezésre álló összegek felhasználásához az intézményrendszer minden operatív pontján azonosulni kell a szolgáltatói szereppel” – mutatott rá a MAPI vezérigazgatója. „A MAG Zrt.-nél már érzékelhető az ügyfélközpontú attitűdváltás, de más intézményeknél még gyakran ellenségként tekintenek a pályázókra. A szolgáltatói mentalitás erősítése sokat segíthetne abban, hogy a kedvezményezettek megfelelő pályázatokat tudjanak beadni. Ha erre megvan a lehetőségük, már csak minél több, a beszállítói programhoz hasonló, jól célzott pályázatra van szükség” – tette hozzá Essősy Zsombor.
Szerinte Magyarország nem fog sem bírságokat fizetni, sem migránsokat beengedni területére. 
