Attól, hogy a céget törlik, a vezetőket még beperelhetik

Egyre több céget vezetnek ki kényszertörléssel a cégbírók a piacról. Tavaly a különböző eljárásokat követően 33 610 cég szűnt meg, közülük 17 230 társaság kényszertörléssel. Ezt az eljárásformát 2012 augusztusától alkalmazzák a cégbíróságok, azóta – idén márciusig – összesen csaknem 30 000 cég kényszertörlése történt meg – tájékoztat a feketelista.hu portál.

Korábban csak az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban lehetett törölni egy céget, minden más felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánítása és kényszer-végelszámolása volt a legsúlyosabb szankció. A kényszer-végelszámolások nagy része azonban – a hiányzó vagyon miatt – hosszadalmas felszámolási eljárásokba fordult át. Ezért döntött úgy a jogalkotó, hogy a költséges felszámolás helyett bevezeti az olcsóbb és hatékonyabb kényszertörlés intézményét.

Fellebbezésnek helye nincs

A cégbíróság négy esetben rendelheti el a kényszertörlési eljárás megindítását: ha törvényességi felügyeleti hatáskörben eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja; ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezi be, és határidőn belül nem terjeszt elő törlése iránt szabályszerű kérelmet; ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre; ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolás lefolytatásának nincs helye. A kényszertörlési végzés ellen fellebbezni és felülvizsgálati kérelemmel élni nem lehet.

A felelősség marad

A kényszertörlési eljárás alatt a társaság vezetése már nem hozhat a cég működésére vagy átalakulására vonatkozó döntést, felelőssége viszont nem ér véget a kényszertörléssel. Bármely hitelező ugyanis 90 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz annak megállapítására, hogy kik azok, akik a kényszertörlést megelőző három esztendőben felelősek voltak a fizetésképtelenség kialakulásáért. A hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőit a jogos követelés kiegyenlítésére. A felelőtlenül gazdálkodó számára tehát a kényszertörlés így elvileg nem jelenthet menekülési utat, az üzleti élet, a cégvilág viszont várhatóan tisztulhat.

Az elmúlt évben egyébként az egy évvel korábbinál 22 százalékkal több cég szűnt meg, miközben 5,4 százalékkal kevesebb alakult. 2012-ben 27 519 cég tűnt el a vállalkozói porondról, és helyükre 35 642 új vállalkozás lépett. 2013-ban 33 610 cég vonult ki a piacról és 33 711 vállalkozó alapított új céget.

Megyei körkép

A feketelista.hu szerkesztői a kényszertörlések alakulásáról megyei és városi összeállítást készítettek. A táblázatból kiderül, hogy tavaly a legnagyobb számban, 1904 esetben, Pest megyei cégekkel szemben hoztak ilyen döntést a cégbíróságok. Ez a szám kisebb ugyan a megye gazdasági súlyánál, ám figyelmeztető jel, hogy az idén, alig három hónap alatt már újabb 920 Pest megyei cég kényszertörlését rendelték el. Ezzel ellentétes folyamat tapasztalható Hajdú-Biharban: itt tavaly 986 vállalkozás cégtábláját kellett kényszertörlés miatt leszerelni, az idén, az első negyedévben mindössze kilencvenét. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a múlt évben 894 kényszertörlésre került sor, ez évben már 208-nál tartanak. Tolna megyében a múlt évben 263 cég tűnt el kényszertörléssel, az idén eddig mindössze 23. Békés megyében tavaly 271 társaságot ért el ez a szankció, ebben az évben még csak 13 jutott erre a sorsra. Bács-Kiskun megyében viszont, ahol tavaly már 695 céget „kényszertöröltek”, az idén újabb 290 vállalkozásnál kellett alkalmazni ezt az eljárást.

Budapest is élen jár

A városokat illetően: Budapest cégállományát tavaly 4356 esetben érte el a kényszertörlés, az idén azonban gyorsulni látszik a folyamat: nem egészen három hónap alatt már 2216 társaság neve tűnt el így a cégjegyzékből. Debrecenben jobbak a kilátások: a hajdúsági városban az elmúlt évben 572 cég ellen kellett alkalmazni a kényszertörlést, az idén viszont csak 53 alkalommal. Tatabányán is kedvezőbbek az előrejelzések: a tavalyi 339 kényszerű visszavonulással szemben az idén eddig 60 társaságnak kellett bezárnia telephelyét. Miskolcon tavaly 349 kényszertörlésre került sor, ebben az évben 70-re. Pécsett a múlt évi 337 kényszertörlés után az idén újabb 104 céget érintett hasonló cégbírósági döntés. Győrben 2013-ban viszonylag kevés (165) céget ért el a kényszerítő megszüntetés, idén viszont már eddig 76-ot. A kisvárosok adatait nézve szembetűnő, hogy az idén Érden már 57, Vácon 34, Dunakeszin, Szigetszentmiklóson és Szentendrén egyaránt 29 céget kellett „kikényszeríteni” az üzleti életből.