.jpg)
A globális válság vége felé haladva Közép- és Kelet-Európa gazdasága a lassú gyógyulás jeleit mutatja. A bankrendszer a válság ellenére stabil maradt „A válság hatással volt a bankrendszerre is, amely azonban Közép- és Kelet-Európában ennek ellenére stabil maradt, megőrizve jövedelmezőségét, és továbbra is növekedési kilátásokkal kecsegtet” – mondta Federico Ghizzoni, az UniCredit Csoport CEE Banking Operations vezetője.
Jóllehet a régióban változatlanul mutatkoznak lehetőségek a szektor fejlődésére, a válság hatására számos piaci feltétel megváltozott. „Ami a banki penetrációt illeti, úgy gondoljuk, hogy a potenciál változatlan marad, a hitel- és betétállomány növekedése pedig kiegyensúlyozottabb lesz” – mondta Debora Revoltella, az UniCredit Csoport közép- és kelet-európai stratégiai elemzési vezetője a csoport legutóbbi bankpiaci előrejelzésére utalva. Az alacsonyabb gazdasági növekedés következtében a volumen növekedése a válság előtti szint alatt marad, de még mindig jóval meghaladja a fejlett piacok teljesítményét.
A most tapasztalható fellendülés főként a vállalati üzletágnak köszönhető, amely elsőként állhat talpra a válság után, és továbbra is a növekedés fő motorja lesz. A magas munkanélküliség és a csökkenő fogyasztás következtében a lakossági üzletág csak lassan képes fokozni teljesítményét. A Közép- és Kelet-Európa és Nyugat-Európa közötti gazdasági konvergenciafolyamat azonban folytatódik, igaz, lassabb ütemben és egy jóval kiegyensúlyozottabb gazdasági modell alapján - olvasható az elemzésben.
„A bankszektor továbbra is a gazdasági konvergencia egyik előmozdítója lesz. Jelenleg úgy látjuk, hogy a hitelezés növekedésének előfeltétele a fogyasztás élénkülése – mondta Revoltella. – A jó hír az, hogy a hitelminőség problémája szempontjából közel vagyunk a fordulóponthoz. Már most látunk némi stabilizálódást a nem teljesítő hiteleknél, és úgy gondoljuk, hogy a trend még az idén megfordulhat.”
A közép- és kelet-európai régió jövőbeli fejlődésében azonban jelentős eltérések várhatók. A piaci vonzerő/kockázatarány kimondottan kedvező marad Oroszország, Törökország és Románia esetében. Más közép- és dél-európai országokban a kedvező piaci vonzerő alacsony kockázati profillal párosul. A válság legmélyebben Ukrajnát, Kazahsztánt és a balti államokat érintette. Ezekben az országokban elkerülhetetlen a növekedési modell újragondolása.
A hitelkereslet csökkenése miatt nem bővül a hitelezés
A válság folyamán a hitelezés visszaesése mögött eleinte a szűkös likviditás, majd a hitelek minőségével kapcsolatos aggodalmak álltak. Az idei év elejére a helyzet egyértelműen megváltozott. A várakozásoknak megfelelően, a hitelkihelyezés volumenének jelenlegi stagnálása a kereslet hiányának tudható be, míg a bankok likviditása túlzottan magas. „A bankok likviditása megfelelő, amit az is bizonyít, hogy a központi bankoknál történő betételhelyezés jelentősen meghaladja a kötelező tartalékok szintjét” – mondta Ghizzoni.
A Közép- és Kelet-Európában működő körülbelül 2 450 bank számára, amelyek mérlegfőösszege együttvéve több mint 2 100 milliárd euró, a kulcskérdés az, hogyan indíthatnák be újra a növekedés motorját. „A válságból való kilábalást inkább a hitelkereslet, nem pedig a kínálat fogja meghatározni” – mondta Revoltella. Így az egyes országoknak a szigorú pénzügyi szabályozás keretei között kell megtalálniuk a kereslet ösztönzésének módját - olvasható az UniCredit elemzésében.
Ilyen lehetőség az európai uniós források maximális kihasználása – a működési környezet versenyképességének és minőségének javításán keresztül. „Az uniós források, ha teljes mértékben kihasználják őket, akár 1-2 százalékponttal is hozzájárulhatnak a régió nominális GDP-jének 2010-es növekedéséhez, ami a jelenlegi helyzetben komoly tényezőnek számít” – magyarázta Revoltella.
Privátbankár
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
