A Deloitte tanácsadócég Magyarországot is érintő nemzetközi felmérése szerint a bankcsoportok jelentős része véli úgy, hogy bár az értékvesztés elszámolásának hamarosan életbe lépő új szabályai a jelenleginél tartalmasabbá fogják tenni a pénzügyi kimutatásokat, az új modell alkalmazása rontani fogja a vállalkozások összehasonlíthatóságát, a várható veszteségekkel kapcsolatos adatok pedig a részvényesek helyett inkább a szabályozó hatóságok számára lesznek hasznosak.
Molnár Gábor, a Deloitte Magyarország Pénzintézeti szektorra szakosodott csapatának számviteli tanácsadási igazgatója elmondta, hogy Az értékvesztés elszámolása kétségkívül az a terület, ahol a szabályok közelgő változása a legnagyobb hatást fogja gyakorolni a nagy nemzetközi bankcsoportok pénzügyi kimutatásainak tartalmára. Noha a szabálymódosítások célja, hogy növeljék a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok elszámolásának átláthatóságát, a Deloitte legfrissebb felmérésének résztvevői szerint valószínű, hogy az új adatoknak leginkább csak a szabályozó hatóságok veszik majd hasznát.
A Deloitte által első ízben elkészített, az értékvesztés új (IFRS 9 standard szerinti) szabályozásával kapcsolatos felmérés rávilágított, hogy sok pénzintézet már megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az új standard hatályba lépésének tervezett időpontjáig, vagyis 2015-ig felkészüljenek a szabályok alkalmazására. A várakozások szerint a bankok valamivel több mint fele már 2011 vége előtt megkezdi az alkalmazkodást az új szabályozáshoz, 2012 végére pedig már közel 90 százalékos lesz ez az arány.
Molnár Gábor hozzátette, hogy az értékvesztés elszámolásával kapcsolatos előírások a legtágabb értelemben azt szabályozzák, hogy a banki mérlegekben mikor kell elszámolni a hitelezési veszteségeket. A pénzügyi válság ideje alatt a jelenleg is alkalmazott, úgynevezett „felmerült veszteség” modellt (incurred loss model) számos kritika érte, miszerint a veszteségeket a pénzintézetek nem a kellő mértékben, és nem a kellő időben számolták el és ezzel hozzájárultak a piaci bizonytalansághoz.
A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) és az Egyesült Államok Pénzügyi Számviteli Standard Testülete (FASB) közösen dolgozza ki az értékvesztés elszámolásra vonatkozó új nemzetközi szabályokat. Ennek során a „felmerült veszteség” modell alkalmazásától egyre inkább a „várható veszteség” modell irányába érezhető elmozdulás, amely megközelítés azt eredményezi, hogy a bankoknak a „jó időkben” is kötelező legyen képezni tartalékokat a „rossz idők” várható veszteségeinek kompenzálására, ezáltal a veszteségek korábban, akár a hitel folyósításának pillanatától kezdve megjelenjenek a banki mérlegekben.
Noha a számviteli szabályok átalakítása terén komoly előrelépések mutatkoznak, az iparág továbbra is szkeptikusan figyeli a fejleményeket. A Deloitte felmérése rámutatott arra, hogy a számviteli szaktudással nem rendelkezők számára a jövőben problémát jelenthet majd annak megértése, hogy a változtatások hogyan befolyásolják a hitelezési veszteségek elszámolását, és így közvetve a hitelek árazását is. A felmérés arról is tanúskodik, hogy a bankcsoportok valamivel több mint egynegyede nincs meggyőződve arról, hogy a „várható veszteség” modell bevezetésének eredményeként a banki beszámolók az eddiginél több információval fognak szolgálni, és a megkérdezettek több mint fele véli úgy, hogy az új modell alkalmazása rontani fogja a bankok összehasonlíthatóságát. A válaszadók szerint az is valószínű, hogy a várható veszteségekkel kapcsolatos adatok a szabályozó hatóságok számára hasznosabbak lesznek, mint a részvényesek számára.
Privátbankár