125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban. Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
A kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon túl a magyar munkáltatók csaknem 54 százaléka küldi el dolgozóit egyéb vizsgálatokra
A kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon túl a magyar munkáltatók csaknem 54 százaléka küldi el dolgozóit egyéb vizsgálatokra - mondta Paksi Mária, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) nemzetközi igazgató-helyettese pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Az igazgató-helyettes egy hat országra kiterjedő felmérés eredményeit ismertette.
"A közép-kelet-európai munkaadók és munkavállalók egészség- és biztonságtudatosságának fejlesztése" című kutatás rámutat: a törvényben előírt kötelezettségeken felül a vállalatok 48 százaléka a munkakörnyezet korszerűsítésére, valamint az eszköz- és géppark cseréjére és fejlesztésére költött az elmúlt egy évben.
A felmérést egy 2009 júniusában indult, az Európai Bizottság által támogatott projekt keretében végezték, a magyar szervezetek mellett részt vettek benne a román, osztrák, szlovén, horvát és szlovák munkaadói szövetségek és vállalatok. A projekt célja egyebek mellett az, hogy felhívja a figyelmet a munkaegészségügy és munkabiztonság fontosságára, valamint hogy irányelveket fogalmazzanak meg ezzel kapcsolatban - mondta Paksi Mária. Magyarországon több mint 200 vállalat válaszait értékelték.
Paksi Mária elmondta: a magyar cégek csaknem háromnegyedének van munkahelyi biztonság- és egészségvédelmi szabályzata, és csupán 14 százalékuk jelezte, hogy nem rendelkezik tervezett vagy dokumentált stratégiával.
A vezetők 65,5 százaléka a vállalati stratégia és az üzleti terv elkészítésében is helyet ad a munkahelyi egészség és biztonság témakörének. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett magyar munkáltatók több mint 63 százaléka vezet baleseti statisztikát, míg 12,6 százalék egyáltalán nem regisztrálja a munkával összefüggő sérüléseket. A statisztikát vezetők évi átlagosan 14 balesetről számoltak be.
Mandrik István, az MGYOSZ munkavédelmi ügyvivője emlékeztetett: az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén már megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Munkavédelmi Politikát. Hozzáfűzte: ennek prioritása a munkahelyi egészség és biztonság kultúrájának kialakítása.
Ugyancsak a téma fontosságát jelzi, hogy az MGYOSZ és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) márciusban közös akcióprogramot indított a munkabiztonság és a munkaegészségügy javítása érdekében - mondta Mandrik István. Az akcióprogram fontos célja egy elkülönült munkahelyi balesetbiztosítási rendszer kialakítása.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavaly több mint 16.000 munkabalesetről értesült, amelyek közül 91 volt halálos. 2008-ban még több mint 20.000 munkabalesetet - köztük 118 halálosat - regisztráltak.
Tim Tregenza, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) hálózat-menedzsere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Európai Unióban tavaly 7 millió munkahelyi baleset történt, amiből ebből 167.000 halálos volt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Júliusban mínusz 4 pontra csökkent az MNB–MKIK vállalati konjunktúraindex. Miközben a cégek bevételei és foglalkoztatási tervei valamelyest javultak, a jövőbeli kilátások gyengültek, a beruházási várakozások pedig egyéves mélypontra estek.
Új országos vállalkozói konzultációs programot indít, és javaslatcsomagot is készít annak tapasztalataiból – jelentette be csütörtökön Gazsi Attila, a VOSZ új elnöke.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint januárban a fogyasztók kilátásai nem változtak decemberhez képest, de a cégeké némileg romlottak.
Fokozódik a kereslet a Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) iránt. Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a több ezer érdeklődő között IT-, egészségügyi, vendéglátó és szolgáltató vállalkozók is megjelentek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) célja öt-hatszáz magyar vállalkozás támogatása tőkebefektetéssel.
A kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon túl a magyar munkáltatók csaknem 54 százaléka küldi el dolgozóit egyéb vizsgálatokra 
Itt vannak a legfrissebb árfolyamok. 
