Vajon miért van az, hogy ha bizonyos anyagokat felrázunk, akkor valami egészen mást kapunk eredményül?
A 2003-ban szerencsétlenül járt Columbia űrsikló egyik számítógépéből származó sérült merevlemez adatainak segítségével a tudósok közelebb jutottak egy probléma megoldásához: vajon miért van az, hogy ha bizonyos anyagokat felrázunk, akkor valami egészen mást kapunk eredményül?
A jelenségre a legjobb példa a ketchup: az üveg felrázása után a majdnem szilárd anyag teljesen folyékonnyá válik. Az élelmiszerekkel foglalkozó tudósok a rázást gépesítették, és ezáltal mérhetővé is tették. A ketchupot és más anyagokat reométerbe helyezik, így megfigyelhető, a rázás hatására hogyan csökken a viszkozitás.
A kutatás vezetője, Robert Berg és tudóstársai azonban nem csak a viszkozitást akarták mérni: az úgynevezett nyíróvékonyodás (shear thinning) jelenségére szerettek volna magyarázatot találni. Ennek során a rázkódás hatására fellépő erők megtörik az atomok vagy molekulák között fennálló gyengébb kapcsolatokat.
A nyíróvékonyodás működésének megértése fontos lenne az élelmiszeripar számára, valamint újdonságot hozhat a polimerek, festékek világában is. A motorolajok viszkozitása például a motoralkatrészek mozgásának hatására csökkenhet, a festékek felvitele pedig könnyebb vagy nehezebb attól függően, hogy az ecsetet hogyan kezeli a festő.
A nyíróvékonyodás az olyan egyszerű folyadékok esetében is megfigyelhető, mint a nyomás alatt lévő xenon gáz. Ami az egyszerű folyadékokra igaz, igaz lehet a ketchupra is.
Ahhoz, hogy a viszkozitás és a nyíróvékonyodás közötti mikroszkopikus kapcsolatot jobban megérthessék, a kutatók megvizsgálták, hogyan működik a vékonyodás egy különleges folyadékban, a xeon gázban, melyet egyes űreszközök hajtóanyagaként is használnak. Azért pont a xeont választották, mert saját súlya - bár rendkívül csekély - elegendő nyomást fejt ki anyagára a számítások elvégzéséhez.
Ahhoz, hogy pontos méréseket végezhessenek, a kísérlethez zéró gravitációs körülményekre volt szükség. Így a hozzávalók felkerültek a Columbia fedélzetére.
A Columbia küldetése azonban szerencsétlen véget ért, amikor a légkörbe való visszatéréskor az űrsikló a kilövéskor elszenvedett sérülések miatt darabjaira hullott. A hétfős legénység odaveszett, ahogy a xenon-kutatás adatainak egy része is. A NASA kutatócsapata azonban megtalálta az adatokat tartalmazó merevlemezt a roncsok között, melyek több száz mérföldes körzetben szóródtak szét Texas és Louisiana területén. Megtalálták magát a berendezést is, amelyben a kísérlet folyt; a külső réteg megégett, de a xenon atomokat tartalmazó tartály sértetlen maradt, egyetlen részecske sem szökött meg.
A xenon az egyik olyan atom, amely „nem szeret” reakcióba lépni más atomokkal. A kutatók azért küldték az űrbe a Columbiával, hogy megfigyeljék, hogyan viselkedik adott hőmérsékleten, adott nyomáson, félúton kétfajta folyékony állapot között.
A Föld körüli pályán lévő Columbia fedélzetén a xenont a tartályban egy kis, teniszütő-szerű kanállal keverték, miközben adatait folyamatosan monitorozták. A kísérlet sikerrel járt: az erősebb keverés hatására csökkent az anyag viszkozitása, igazolva a több évtizedes feltevéseket a nyíróvékonyodás és a keverés kapcsolatáról.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint januárban a fogyasztók kilátásai nem változtak decemberhez képest, de a cégeké némileg romlottak.
Fokozódik a kereslet a Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) iránt. Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a több ezer érdeklődő között IT-, egészségügyi, vendéglátó és szolgáltató vállalkozók is megjelentek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) célja öt-hatszáz magyar vállalkozás támogatása tőkebefektetéssel.
A makrogazdasági mutatókhoz képest meglepően optimista a hazai kkv-k hangulata – olvasható ki a VOSZ Barométer felmérés friss, harmadik negyedévre vonatkozó számaiból. Beruházásokra viszont nem sokan készülnek, a cégek 85 százaléka még fizetésemelést sem tervez.
Vajon miért van az, hogy ha bizonyos anyagokat felrázunk, akkor valami egészen mást kapunk eredményül? 
Az Európai Tanács első embere figyelmeztette. 
