Vajon miért van az, hogy ha bizonyos anyagokat felrázunk, akkor valami egészen mást kapunk eredményül?
A 2003-ban szerencsétlenül járt Columbia űrsikló egyik számítógépéből származó sérült merevlemez adatainak segítségével a tudósok közelebb jutottak egy probléma megoldásához: vajon miért van az, hogy ha bizonyos anyagokat felrázunk, akkor valami egészen mást kapunk eredményül?
A jelenségre a legjobb példa a ketchup: az üveg felrázása után a majdnem szilárd anyag teljesen folyékonnyá válik. Az élelmiszerekkel foglalkozó tudósok a rázást gépesítették, és ezáltal mérhetővé is tették. A ketchupot és más anyagokat reométerbe helyezik, így megfigyelhető, a rázás hatására hogyan csökken a viszkozitás.
A kutatás vezetője, Robert Berg és tudóstársai azonban nem csak a viszkozitást akarták mérni: az úgynevezett nyíróvékonyodás (shear thinning) jelenségére szerettek volna magyarázatot találni. Ennek során a rázkódás hatására fellépő erők megtörik az atomok vagy molekulák között fennálló gyengébb kapcsolatokat.
A nyíróvékonyodás működésének megértése fontos lenne az élelmiszeripar számára, valamint újdonságot hozhat a polimerek, festékek világában is. A motorolajok viszkozitása például a motoralkatrészek mozgásának hatására csökkenhet, a festékek felvitele pedig könnyebb vagy nehezebb attól függően, hogy az ecsetet hogyan kezeli a festő.
A nyíróvékonyodás az olyan egyszerű folyadékok esetében is megfigyelhető, mint a nyomás alatt lévő xenon gáz. Ami az egyszerű folyadékokra igaz, igaz lehet a ketchupra is.
Ahhoz, hogy a viszkozitás és a nyíróvékonyodás közötti mikroszkopikus kapcsolatot jobban megérthessék, a kutatók megvizsgálták, hogyan működik a vékonyodás egy különleges folyadékban, a xeon gázban, melyet egyes űreszközök hajtóanyagaként is használnak. Azért pont a xeont választották, mert saját súlya - bár rendkívül csekély - elegendő nyomást fejt ki anyagára a számítások elvégzéséhez.
Ahhoz, hogy pontos méréseket végezhessenek, a kísérlethez zéró gravitációs körülményekre volt szükség. Így a hozzávalók felkerültek a Columbia fedélzetére.
A Columbia küldetése azonban szerencsétlen véget ért, amikor a légkörbe való visszatéréskor az űrsikló a kilövéskor elszenvedett sérülések miatt darabjaira hullott. A hétfős legénység odaveszett, ahogy a xenon-kutatás adatainak egy része is. A NASA kutatócsapata azonban megtalálta az adatokat tartalmazó merevlemezt a roncsok között, melyek több száz mérföldes körzetben szóródtak szét Texas és Louisiana területén. Megtalálták magát a berendezést is, amelyben a kísérlet folyt; a külső réteg megégett, de a xenon atomokat tartalmazó tartály sértetlen maradt, egyetlen részecske sem szökött meg.
A xenon az egyik olyan atom, amely „nem szeret” reakcióba lépni más atomokkal. A kutatók azért küldték az űrbe a Columbiával, hogy megfigyeljék, hogyan viselkedik adott hőmérsékleten, adott nyomáson, félúton kétfajta folyékony állapot között.
A Föld körüli pályán lévő Columbia fedélzetén a xenont a tartályban egy kis, teniszütő-szerű kanállal keverték, miközben adatait folyamatosan monitorozták. A kísérlet sikerrel járt: az erősebb keverés hatására csökkent az anyag viszkozitása, igazolva a több évtizedes feltevéseket a nyíróvékonyodás és a keverés kapcsolatáról.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A kiberbűnözés alapvetően a modern kor jelensége, a dübörgő digitalizáció miatt minden eddiginél többen lesnek a gyanútlan felhasználókra az interneten. A támadók azonban nemcsak a magánszemélyeket, hanem a cégeket is támadják.
A Széchenyi Kártya Program államilag támogatott beruházási hiteleinek kamata február 17-től további fél százalékponttal csökkent, így ezek már 3 százalékos kamatozással elérhetőek. Ennek köszönhetően egy százmillió forintos beruházási kölcsön hitelterhe több millió forinttal csökkenhet.
Vajon miért van az, hogy ha bizonyos anyagokat felrázunk, akkor valami egészen mást kapunk eredményül? 
Nem tetszett a kamatdöntés. 
