A közös agrárpolitikáról egyezkednek Brüsszelben

A közös agrárpolitika reformja a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusra szól – szeretnék elérni, hogy a magyar mezőgazdaságot érő versenyhátrányok megszűnjenek – mondta az államtitkár, megemlítve, hogy például a területalapú támogatások tekintetében 2013-ra érjük el a régebbi uniós államok gazdáinak biztosított mértéket.

“Jelenleg folynak a tárgyalások, az agrártanács három fordulóban már megtárgyalta a Bizottság által előkészített dokumentumot. Fő stratégiai célok az életképes élelmiszer-termelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és a területi kiegyenlítődés” - ismertette a prioritásokat Czerván György. Hozzátette: a magyar uniós elnökség ideje alatt szeretnék konszenzusos álláspontra bírni a huszonhét tagországot az ügyben. Az elvek definiálása után jöhet a törvényalkotás.

Közös agrárpolitikára mindenképpen szükség van – ebben mindenki egyetért. Az más kérdés, hogy a rendelkezésre álló forrás mértékét csak a második félévben dönti el Brüsszel. Az arányokról már most lehet gondolkodni - mondta a szakpolitikus.

A Duna Tv műsorában elhangzott, a támogatási rendszer első pillérébe kerülnek a közvetlen támogatások és mellette a piaci támogatások. Közvetlen támogatások legfőbb eleme a területalapú támogatás. A piaci támogatásoknak pedig pontosan az olyan piaci áringadozások ellen kellene védőhálót jelentenie, amilyenek most tapasztalhatók az agráriumban világszerte - ismertette a hátteret az államtitkár.

Lényeges szempont – mondta Czerván György –, hogy az első pillér kifejezetten uniós támogatás, az nemzeti kiegészítést nem igényel. Míg a második pillérben, ahol a vidékfejlesztési támogatások találhatók, már szükséges a társfinanszírozás. Itt a gazdagabb országok előnyben vannak, hiszen többet tudnak nemzeti büdzséből az uniós támogatás mellé tenni.

Cél az, hogy a Magyarországnak jutó támogatások összege – de legalább az aránya – ne csökkenjen az új pénzügyi ciklusban – mondta Czerván György. Ezen belül is szeretnék elérni, hogy a támogatások egy jelentős részének felhasználásáról a tagállamok dönthessenek, így az érzékeny ágazatokat – például az állattenyésztésben problémákkal küzdőket – közvetlenül is tudná saját hatáskörben támogatni Magyarország.

Hazánknak esetében egyébként nagyon is van tétje a közös uniós politikának és az agrártámogatásnak – hangoztatta az államtitkár. A magyar mezőgazdaság aránya az EU-n belül két százalék, a kapott uniós támogatás aránya viszont három százalék feletti. “Ezeket a forrásokat nemzeti erőből igen nehezen tudnánk, finoman fogalmazva, biztosítani”.

A szakpolitikus megjegyezte: a közvetlen mezőgazdasági termelésünk hazai GDP-n belüli aránya három-négy százalék, de a tágabb értelemben vett “agrobiznisz” - a beszállítók, feldolgozók együttese – tíz százalék körüli arányt tesz ki. Megjegyezte: még a mostani nehéz időjárás körülmények között is képződött jócskán exportalap a gabonatermesztésben, és az ország külkereskedelmi mérlegében is “igen komoly problémák” lennének a mezőgazdaság teljesítménye nélkül - hangzott el a Duna Televízióban.

Privátbankár