A magyar bürokrácia egyszerűen luxus

Az Európai Unió költségcsökkentési programját megalapozó Kox-tanulmány szerint Magyarországon a 2000-es évek elején a GDP 6,8%-ára tehetők az adminisztratív költségek – míg ez uniós szinten 3,8%. Hazánk ezzel a tanulmányban szereplő országok összehasonlításában a legutolsó helyre került. A gazdasági tárca által megrendelt háttértanulmány mérése szerint Magyarországon a vállalkozások adminisztratív költségei a nemzetközi összehasonlításhoz képest is magasabb költségszintet tükröznek: a GDP 10,5%-át teszik ki. E költségeken belül a csupán az állami működéshez kapcsolódó költségek a GDP 3,1%-ára rúgnak.

2008. novemberi tehermérések szerint az akkor működő, nagyságrendileg 1.560.000 vállalkozás mintegy 800 milliárd forintot fordított adminisztrációra. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozásnak évente körülbelül 500.000 forintját emészti fel a bürokrácia - ismerteti a tárca friss tanulmánya.

Ekkora bürokráciát nem engedhetünk meg magunknak?

Az állam által támasztott adatigényeknek való megfelelés a hazai vállalkozások számára akkora költségigénnyel jár, amely jelentős erőforrásokat köt le oldalukon – elvonva forrásokat a beruházásoktól, a foglalkoztatás bővítésétől, az innovációtól, a hatékonyság fokozásától. Ezen túlmenően az adatok ellenőrzése, feldolgozása a közszféra kiadásait is növeli. Az adminisztráció ilyen mértékű finanszírozását sem a vállalkozások, sem az állam nem engedheti meg - hívja fel rá a figyelmet az NGM. A felszabaduló források a közfeladatok ellátásának racionálisabbá tételére, valamint a szabályok betartásának megfelelőbb ellenőrzésére fordíthatók.

A vállalkozásokat sújtó bürokrácia mértéke komoly versenyképességi hátrányt jelent hazánk számára. A Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi indexe szerint Magyarország 2002 óta 19 helyet esett vissza, az állami szabályozás tekintetében pedig a 134. helyen szerepel. Hazánknak a régió országaihoz képest is jelentős a lemaradása, rendre több hellyel hátrébb szerepel a ranglistákon, mint a visegrádi országok.

A magas adminisztrációs költségek óriási teherként nehezednek a vállalkozásokra, a túlzott bürokrácia, a kiszámíthatatlanul változó szabályozás akadályozza versenyképességüket és érvényesülésüket. A témát elemző kutatások szerint:

• a piaci működés szabályozása gyakran áttekinthetetlen és túlbürokratizált, az összes előírás betartása sokszor az üzletmenetet lehetetlenné tévő költségekkel járna;
• az adórendszer működésének adminisztratív költségei elsősorban a kisvállalkozásokat sújtják, versenyhátrányt okozva a nagyobb cégekkel szemben;
• a vállalatvezetők számára egy évben átlagosan 65 órát vesz igénybe a különböző adminisztratív feladatok ellátása (több mint a teljes munkaidejük 3%-a);
• a hazai kis- és középvállalkozások elsősorban stabil, kiszámítható, a mainál alacsonyabb köz- és adminisztratív terhek jellemezte üzleti környezet megteremtését várják a kormányzattól.

Az adminisztrációs terhek csökkentésében az Európai Unió tagországai is elkötelezettek. Az Európai Unió 2007 márciusában döntött arról, hogy az uniós szabályozásból fakadó terheket 2012-ig legalább 25%-kal csökkenti. Ezen túl felkérte a tagállamokat, hogy határozzanak meg adminisztratív tehercsökkentési célértékeket, valósítsanak meg szigorúan ütemezett stratégiákat a nemzeti jogalkotásból adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére - emlékeztet az elemzés.

Jön a fordulat?

A 2010-ben hivatalba lépett kormány célul tűzte ki, hogy a Magyarország számára versenyhátrányt okozó helyzetet megváltoztassa és hazánkat újra a régió éllovasává tegye. Ennek érdekében a kormány az elmúlt hónapokban számos olyan intézkedést hajtott végre (alkalmi munkavállalás megkönnyítése, társasági adó mérséklése, egykulcsos adórendszer bevezetése, tíz kisadó megszüntetése, egyablakos ügyintézés, stb.), amelyekkel csökkentette a gazdaságot bénító adóterhelést, egyszerűbbé és átláthatóbbá tette a vállalkozásokra vonatkozó szabályokat - emeli ki a tárca. A kis- és középvállalkozásokat középpontba helyező gazdaságpolitikának megfelelően, a kormány a strukturális reform részeként további konkrét lépéseket tesz a felesleges adminisztrációs terhek felszámolására.

A kormány adminisztrációcsökkentő lépéseinek gazdaságélénkítő hatásaként a GDP növekedése, a költségvetés pozíciójának javulása, valamint új munkahelyek létrehozása várható.

Az adminisztrációs terhek mérséklése, az egyszerűsítés és a kiszámíthatóság megteremtése csökkenti a vállalkozások nemzetközi költség- és versenyhátrányát, valamint forrásokat és energiákat szabadít fel, amelyeket a vállalkozások fejlesztésre, növekedésre, innovációra és munkahelyteremtésre fordíthatnak. Mindezek mellett az adminisztrációcsökkentés hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország, mint potenciális telephely jobb megítélés alá essen, és ezáltal több működőtőke-befektetést érkezzen az országba, javítva Magyarország gazdasági, pénzügyi megítélését.

Az adminisztrációs kötelezettségek tartalmának életszerűbbé tételével a vállalkozások jobban azonosulhatnak a szabályozással, nem érezve idegennek és céltalannak az állam adatigényét. A lépések erősítik az állam és a vállalkozások közötti bizalmat, a tisztességes érvényesülés lehetőségébe vetett hitet, mely hitelesebbé teszi a kormány gazdaságpolitikáját, továbbá növeli a vállalkozók motivációját, hogy törekedjenek a fejlesztésre, az újításra, a növekedésre.

A tanulmány konkrétumokat nem említ, azok várhatóan részei lesznek a hét második felében bejelenteni tervezett kiigazítócsomagnak. Az NGM idén másodszor közölt nagyobb terjedelmű tanulmányt a magyar gazdaság helyzetéről.