Borsik János elmondta: szükséges, hogy ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, az megkapja azt a nagyjából 61 ezer forint körüli nettót, ami nagyon kevés, de legalább lehet rá számítani. "Az ASZSZ tagszervezetei annak idején üdvözölték a szakmunkásbér minimumot, s ebből nem engedünk" - fogalmazott.
A szakszervezeti vezető szerint "majdnem minden kormányváltás környékén" felvetődik, hogy változtassák meg a különféle munkafeltételeket. "A munkáltatók nagyobb szabadkezet akarnak, a munkavállalók és a szakszervezeteik pedig nagyobb foglalkoztatási biztonságot" - szögezte le.
Az elnök emlékeztetett azonban arra, hogy a legnagyobb német szakszervezeti konföderáció, a DGB napirendjére tűzte az országos minimálbér bevezetését, sőt az európai szakszervezeti szövetség pedig EU jogintézményi rangra akarja emelni a minimálbért. Borsik János megjegyezte, hogy ez "nem a luxemburgi minimálbért, hanem magát a jogintézményt jelenti".
Az új kormány megalakulását követően azt tartja kívánatosnak, hogy folyatódjanak a tárgyalások az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT).
"Társadalmi támogatottsággal bíró közmegegyezést az OÉT nélkül nem lehet Magyarországon vizionálni. A demokrácia alapja a különféle nézetek, érdekek ütköztetése és tárgyalásos úton való rendezése" - jelentette ki.
Borsik János emlékeztetett: az első Orbán-kormány óta "változott a helyzet", hiszen azóta már van törvény az Országos Érdekegyeztető Tanácsról, és 2004 óta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, ami bizonyos kötelezettséget jelent a tagországok számára.
MTI