.jpg)
Borsik János szakszervezeti vezető szerint az OÉT megszüntetése "ostoba lépés" volt, az NGTT-n belül albizottsággal vigasztalódnának, de több jogot azzal sem kapnának Borsik János szakszervezeti vezető szerint az OÉT megszüntetése "ostoba lépés" volt, az NGTT-n belül albizottsággal vigasztalódnának, de több jogot azzal sem kapnának.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácson (NGTT) belül létrejöhet egy, szűken a munka világának ügyeit tárgyaló albizottság, amelynek munkájában a kormány is részt venne - számolt be Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke, egyben az NGTT munkavállalói oldalának soros elnöke kedden a tanács alakuló üléséről.
Az elnök a zárt tanácskozás szünetében újságíróknak azt mondta: a munkaügyi albizottságról Orbán Viktor miniszterelnökkel is egyeztettek az ülés szünetében. A miniszterelnök Borsik János beszámolója szerint azt mondta: a kormány tagként nem, de képviselőkkel, szakértőkkel "ott lesz egy ilyen kezdeményezésben".
Az elnök szerint egy ilyen albizottságban lehetőség lenne megvitatni többek között a minimálbér, a Munka törvénykönyve, a bérkompenzáció, a bérajánlás, és a személyi-jövedelemadó rendszer kérdéseit, s javaslatukat előterjesztik az NGTT-nek még a keddi ülésen.
Minden lehetőség számít
Borsik János hangsúlyozta: az OÉT megszüntetése "ostoba lépés" volt, mivel a társadalmi békének komoly letéteményese volt a háromoldalú érdekegyeztetés, és aki "ezt kétségbe vonja, az vagy nem ért hozzá, vagy nem volt benne". A szakszervezetek ugyanakkor részt kívánnak venni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkájában, de megpróbálják "kilobbizni" egy albizottság létrehozását - fogalmazott az ASZSZ elnöke. "Minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy véleményt cseréljünk, és nincs olyan nagy baj Magyarországon, hogy ne tudnánk leülni egy asztalhoz" - fűzte hozzá.
A konkrétumokról beszámolva elmondta: szóba került a bérkompenzáció ügye, és kiderült, hogy a kormány teljes mértékben helytáll a bérkompenzációnál. A minimálbér kapcsán a szakszervezetek világossá tették, hogy még a 92 ezer forintra történő emelés sem biztosítja a reálérték megőrzését - mondta Borsik János, hozzáfűzve, hogy a munkáltatók sem látnak kellő garanciát a kompenzációs rendszer kivitelezésében, mivel ennek pontos részletei még nem ismertek.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácson (NGTT) belül létrejöhet egy, szűken a munka világának ügyeit tárgyaló albizottság, amelynek munkájában a kormány is részt venne - számolt be Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke, egyben az NGTT munkavállalói oldalának soros elnöke kedden a tanács alakuló üléséről.
Az elnök a zárt tanácskozás szünetében újságíróknak azt mondta: a munkaügyi albizottságról Orbán Viktor miniszterelnökkel is egyeztettek az ülés szünetében. A miniszterelnök Borsik János beszámolója szerint azt mondta: a kormány tagként nem, de képviselőkkel, szakértőkkel "ott lesz egy ilyen kezdeményezésben".
Az elnök szerint egy ilyen albizottságban lehetőség lenne megvitatni többek között a minimálbér, a Munka törvénykönyve, a bérkompenzáció, a bérajánlás, és a személyi-jövedelemadó rendszer kérdéseit, s javaslatukat előterjesztik az NGTT-nek még a keddi ülésen.
Minden lehetőség számít
Borsik János hangsúlyozta: az OÉT megszüntetése "ostoba lépés" volt, mivel a társadalmi békének komoly letéteményese volt a háromoldalú érdekegyeztetés, és aki "ezt kétségbe vonja, az vagy nem ért hozzá, vagy nem volt benne". A szakszervezetek ugyanakkor részt kívánnak venni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkájában, de megpróbálják "kilobbizni" egy albizottság létrehozását - fogalmazott az ASZSZ elnöke. "Minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy véleményt cseréljünk, és nincs olyan nagy baj Magyarországon, hogy ne tudnánk leülni egy asztalhoz" - fűzte hozzá.
A konkrétumokról beszámolva elmondta: szóba került a bérkompenzáció ügye, és kiderült, hogy a kormány teljes mértékben helytáll a bérkompenzációnál. A minimálbér kapcsán a szakszervezetek világossá tették, hogy még a 92 ezer forintra történő emelés sem biztosítja a reálérték megőrzését - mondta Borsik János, hozzáfűzve, hogy a munkáltatók sem látnak kellő garanciát a kompenzációs rendszer kivitelezésében, mivel ennek pontos részletei még nem ismertek.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
