Szinte nincs olyan gyártó, amely ne prezentálna legalább egy "jövőbe mutató" modellt Frankfurtban. A skála a hibrid meghajtástól az üzemanyagcellán át a kizárólag villanymotorral hajtott autókig terjed. A Der Spiegel már a benzin- és dízelmeghajtás alkonyaként harangozta be az idei seregszemlét, amely péntektől fogadja a nagyközönséget.
A német autógyárak, amelyek több európai társukkal együtt igencsak átaludták a hibrid és
elektromos meghajtás hőskorát, nagy elánnal vetik magukat a műfajban élen járó japánok és dél-koreaiak után. A Mercedes egy klasszikus vonalvezetésű sportkocsit mutat be Frankfurtban, villanymotorja 392 kilowatt teljesítményt ad le - ha majd kapható lesz. Az Audi az R8 csúcsmodell elektromos változatával rukkol ki, hasonló teljesítményű motorral. A BMW a hibrid meghajtásra tesz: Vision Efficient Dynamics fantázianevű autójában a háromhengeres dízelaggregát erejét két villanymotor fokozza. A végsebesség állítólag 250 kilométer óránként.
Villanyprémium?
A német környezetvédelmi minisztérium szerdán ismertette az elektromos autók vásárlásának támogatásával kapcsolatos terveket. A támogatást a tárca a jelenleg még igen magas gyártási költségekkel indokolta.
A tervek szerint környezetbarát autók vásárlása esetén 3-5 ezer euró állami támogatást lehetne kapni a villanyautók bevezetésének elején, azaz a 2012-2014 közötti időszakban. A támogatást környezetvédelmi juttatás, illetve adókedvezmény formájában lehetne igénybe venni, de csak abban az esetben, ha az autókban ökoáramot használnak.
Az első időszak elteltével egyéb intézkedésekkel akarja a kormány 2020-ig felgyorsítani a környezetbarát autók elterjedését. A cél az, hogy a német gyártók jobban fel tudják venni a versenyt a gyorsan előretörő ázsiai cégekkel.
A McKinsey tanácsadó előrejelzése szerint 2020-ra évi 470 milliárd euró nagyságrendet ér el a villanyautók piaca - ebből nagyjából 85 milliárd euró jut Németországra - , s mintegy 250.000 új munkahely létesül.
Bármennyire is széles az új technikát felvonultató járművek választéka, szakértők máris figyelmeztetnek: az ilyen nagy teljesítményű villanyautók ma még távolról sem piacérettek, hiszen hosszabb távon sem jelentenek komoly konkurenciát a benzinnel vagy gázolajjal működő típusoknak. Még a legjobb akkumulátorok is pár perc alatt lemerülnek, ha a vezető úgy isten igazából beletapos a gázpedálba. Az álom, hogy árammal a robbanómotorokéhoz hasonló erőt lehessen kifejteni, ma még utópia.
Ennek elsődleges oka elektrokémiai "gyökerű": ma még a legjobb hatásfokú lítium-ion akkumulátorok kapacitása sem éri el a kilowattóránkénti 10 kilogrammot. Az első kisméretű villanyautók, például a Smart vagy a Mitsubishi modelljei, 16 és 20 kilowattóra közötti kapacitásúak. Ez pedig mintegy 2 liter benzin energiatartalmának felel meg. A gyártók ennek alapján 100-130 kilométerben adják meg a villanyautók hatósugarát - ennyit tehet meg egyszerre a jármű feltöltött teleppel. Persze csak akkor, ha a vezető lassú tempóban hajt, kerülve a vad fékezéseket és gyorsításokat. A villanymotor ugyanis ezt az üzemmódot kedveli.
Ráadásul ez az igencsak korlátozott mobilitás is roppant drága mulatság. Egy 20 kilowattóra kapacitású lítiumakkumulátor mintegy 20 ezer euróba kerül. Az ár ennek harmadára eshet, ha majd egyszer az akkukat nagy sorozatban fogják gyártani. Ebben bíznak az autógyárak is. A telepeknek - a mai szinthez képest - háromszor ilyen erősnek és háromszor olcsóbbnak kell lenniük. Ha ez bekövetkezik, szakértők szerint akkor virrad majd fel a villanyautók napja.
Hú, de kafa: újraindulhat a Trabant gyártása
Újdonság: kabrió és családi villanyverda - képek
MTI